Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.

II. A zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotok. — Rudolf király. — Jezsuita üzelmek. — A bécsi béke, a vallás-szabadságról és evang. superintendensekröl szóló t.-czikk. — Thurzó György jellemzése. — A zsinat lefolyása.

volt e hazában. Ő volt az, aki a belbékét megzavaró és a királyi udvarnál settenkedő erőszakos róm. kath, főpapokkal, különösen a protestáns családból szárma­zott túlbuzgó Forgács Ferencz biböros érsekkel szembe szállt és a bécsi béke határozatainak becsületes végre­hajtását követelte. Minden esetre legtöbbet tett arra nézve is, hogy a superinlendensekre vonatkozó jog, ne maradjon csak a papiroson, hanem minél elébb az életben is megvalósítassék. Mihelyest a törvény szentesítést nyert, Thurzó azonnal gondoskodott arról, hogy az egyes seniorátusok külön értekezleteket tartsanak a törvényes jognak mi­kénti megvalósítása és gyakorlása ügyében. így Vágbeszterczén az 1609. január 16-án össze jöttek a lelkészek; arról tanácskoztak, hogy ki tegye meg az első kezdeményező lépést? A lelkészi kar-e, vagy pedig a világi rendek? Láni Illés az akkor élt ev. lelkészek legjelesebbike. ez utóbbit ajánlotta. Ehhez képest első sorban gr. Thurzó Györgynek tanácsát kér­ték ki. Azután Balassa Zsigmondét és Szúnyog Mózesét. Egyúttal megválasztották a papság részéről azokat a tagokat, akik a felső treneséni seniorátus részéről részt vegyenek majd az összehívandó superintendens választó gyűlésen. Ezek pedig a következők voltak: Láni Illés, Paulinyi Sámuel és Kruspér István Ugyanezen kérdésben tanácskoztak 1609. július 15-én Zsolnán is. Jelen voltak: Doroticius Tamás rózsahegyi, Schrott Boldizsár szentendrei és Mokosini Márton teplai lelkészek. Voltak más megyebeliek is, egyházi és világi részről egyiránt. Ugyanazon év augusztus 7-kén tartottak gyűlése­ket a turócziak is Szucsánban, ahol maga Thurzó György is megjelent Révai Péterrel és Thurzó Miklós­sal együtt. Voltak még más nemesek és lelkészek is, kiknek neve azonban nincs feljegyezve. Valószínű, hogy a felvidék minden seniorátusa előlegesen tanácskozott

Next

/
Thumbnails
Contents