Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens
De mégis helyet, fontos helyet töltött be szegényes irodalmi viszonyaink mellett. Megszűnése tehát szégyenletes csapás volt egyházunkra. Ezt mindenesetre helyre kellett hozni. És így került felszínre 1886-ban egy »niagyar protestáns irodalmi társaság« eszméje, mely ne álljon egy valamely theol. iskola szolgálatában, hanem az egész magyar protestantismust ölelje fel az egyházi és vallásos irodalom munkálására. Az új egyesület megalakulása körül is heves párt-theologiai színezetű harcok folytak, mivel a debreceni hithű, orthodox kálvinisták nem akartak egy társaságban lenni az unitáriusokkal. De midőn ezek félrevonultak, az egyesület 1888-ban megalakult s 1889-ben »Protestans Szemle« című tudományos havi folyóirat kiadásával megkezdette működését. Előbb Kenessey Béla, majd Szőts Farkas theol. tanárok, mint titkárok, szakavatott szerkesztése mellett folyik az egylet közlönyének s tudományos könyvkiadványainak több évi sorozata. Népies kiadványai, melyekre az alap a nagynevű bibliafordító, Károli Gáspár szobrának leleplezésekor, Károli-alap címen vettetett meg, a »Koszoru« című füzetes vállalatot ós a »Hazi Kincstart« foglalják magukban. Legszebb eredményeket eddig a dr. Kecskemóthy István által szerkesztett »Koszoru« mutat fel, mely tekintélyes mecénása, Hegedűs Sándor anyagi támogatása mellett 30—35.000 füzet kitűnő vallásos olvasmányt juttat óvenkint népünk lelki táplálására. Nemkülönben áldásos hatásúak a társulat évi vándorgyűlései is, amelyek a társaságot az »irodalmi« körön túl, valóságos egyháztársadalmi ébresztő tényezővé teszik. A társaság 18 évi fennállása teljességgel nem mutatja a gyöngülés nyomait, sőt az érdeklődés mindegyre nagyobb lesz ez irányban, habár még sokat is kell küzdenie a hívek: úgy a hivatalosok, mint nem hivatalosok közönyével. A magyar prot. irodalmi társaságon kívül, főleg a népies vallásos irodalom terjesztése körül igen sokat tesz az 1884-ben, Luther Márton születése négyszázados évfordulója emlékére Hunfalvy Pál elnöklete alatt alakult »Luther-társaság« (Evang. Családi Lap) és a békés-bánáti, vallásos iratokat terjesztő társaság, melynek »Téli Ujsag« címen szerkesztett s az év három téli hónapjában hetenkint megjelenő lapja különösen a magyar református népnek legelterjedtebb vallásos olvasmánya. Végül legyen itt megemlítve az is, hogy újabban kizárólag az angol bibliaterjesztő társaság költségén megjelenő szentírás terjesztése örvendetes gyarapodást mutat. A nevezett társaság a Károli Gáspár-emlékünnepély alkalmából elhatározta, hogy a Károli-fóle bibliafordítást átvizsgáltatja és az átvizsgálási munkálatok ugyancsak az ő költségén az ószövetségi részre nézve Szász Károly dunamelléki
