Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens

ország katholikusai protestáns testvéreiket jogaik védelmében részesítik «.

] A magyar kérdés és vele a protestánsok autonómiája oly nagy érdeklődést keltett Angliában, hogy több város meetingjei foglalkoztak vele, sőt a parlamentben interpelláció tárgyává is tétetett, mely utóbbira Russel miniszterelnök 1860 febr. 17-én azt felelte, »hogy a magyar ügyben vannak igenis, terjedelmes irások és jelentések rendelkezése alatt, de mivel azok egy külállam benső kormányzati ügyére vonatkoznak, nem tartja őket a parlamentben tárgyalhatóknak«.

2 Azonban ez a kijelentés teljességgel nem azt jelentette, mintha a kormány nem törődnék a magyar protestánsok ügyével. A »magyar ügyben« a politikai és egyházi kérdéseket külön választá egymástól a kormány s az utóbbiban diplomáciája útján nem szűnt meg javunkra működni. A protestánsok erélyes ellentállása, az összes magyarságnak a küzdő protestánsok mellé csatlakozó közvéleménye, a külföld polgárainak ós kormányainak lépései ösztönözték az osztrák kormányt, hogy a pátenst az »alulról felfelé« vezető úton minél gyorsabban végrehajtsa ós a bevégzett tények erejével állhasson elő. Evégből semmi lelkiismeretlenségtől, semmi erőszaktól nem riadt vissza. Tapasztalván, hogy a püspökök és esperesek a szótosztás végett hozzájuk küldött miniszteri (jan. 10.) rendeletet nem továbbítják az egyes gyülekezetekhez: a világi hatóságok útján juttatta azt a lelkészek kezeihez. Es hogy ezek ne védelmezhessék majd magukat a kormánnyal szemben, az illetéktelen hatóság útján való kézbesítés kifogásolásával, a kihirdetés elmulasztása miatt, oly térítvónyt szedetett tőlük, amelyben elismerik, hogy átvették annak a miniszteri rendeletnek másolatát, melynek eredetije az esperesség BÁBÓ KEMÉNY ZSIGMOND. 1 La liberté religieuse 95—96. lap. a Révész Imre : Munkái. 57. lap.