Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens

megyékben is meggátolja. » A lelkipásztorok — mond a Tájékozás — a nevezett rendeletet semmi szín alatt és semmiképpen ki nem hirdethetik.« Eltiltja ettől a lelkipásztort az ő hivatalának lelki jellege, a tételes törvények, a kánonok, az egész egyházi Organismus, a hivatali eskü, a felsőbb egyházi hatóság rendelete is. Ha valaki ezen okok dacára is ki akarná hirdetni: a presbitérium kötelessége, GRÓF LÓNYAY MENYHÉRT. hogy ellentálljon ós óvással éljen. A lelkipásztorokon kívül az összesegyházi hivatalosak ugyanígy vannak kötelezve ama rendelettel szemben. Az egész egyház régi szervezetét tehát érintetlenül fenn kell tartani ós működésót folytatni. Ezen Tájékozást már Bécsben több példányban leírták az egyes küldöttségi tagok s hazatérve magánúton buzgón terjesztették. És ez a Tájékozás elemi erővel hatott mindenfelé. Azt mondja maga a szerző, Révész Imre, hogy »ahova a Tájékozás akár előtte,.