Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XIX. II. József és II. Lipót

felfogás egyre általánosabb s hódít az eddig erősen konzervatív főnemesség soraibán is. A legkiválóbb valamennyi közt gróf Batthyány Alajos, aki a feudális államszervezet ellen minden téren megindítja az ostromot a XVIII. század filozófusaitól, főkép a francia állambölcselőktől tanult fegyverekkel. Állameszménye a jogegyenlőség elve alapján szervezett monarchia, amelyben az individuum teljes mértékben érvényesül s a hatalmi ágak okos megosztása úgy a nemzet, mint az egyes polgár szabadságát teljesen biztosítja. Munkája, Ad amicam aurem (négy kötet 1790—1791) erősen forradalmi szellemű, bár többször határozottan kijelenti, hogy irtózik a forradalomtól. A társadalom rendi tagoltságával együtt elitéli a vallásfelekezetek közti különbséget. Krisztusról és tanításáról a legnagyobb elragadtatás nyelvén beszól, de mély keserűséggel ítéli el azokat, akik a felebaráti szeretet örök keresztyén tanát lábbal tapodták, noha a vallás őreiül rendeltettek. Hite miatt senkit sem szabad kizárni a polgári jogok teljes élvezetéből, mert ez bele- ütközik az egyenlőség elvébe. Ugyanezen elvnél fogva el kell törölni a katholikus papság rendi kiváltságait. Míg Batthyány filozófiai alapon fejtegette az átalakulás szükségét, Hajnóczy József a tételes közjog alapjára állva történelmi módszerrel támadta a régi Magyarországot. »De comitiis regni Hungariae« cimü művében (1791) a klérusnak a törvényhozásban való részvétele ellen izgat nagy hévvel. Érveit garmaclaszámra ontja tudása gazdag tárházából. Határozottan kimondja, hogy az országgyűlésén semmiféle felekezet papjának sincs helye, mert ott nem a lelki üdvösségről tárgyalnak. A r. kath. papság elvei ellentétben vannak a nemzet nagy részének érdekeivel, mert az akatholikusokat minden jogtól meg akarják fosztani. Érdekes az az argumentuma, hogy a róm. kath. pap nem lehet a törvényalkotás részese, mert nem független, mert akarata az egyház fejének a pápának akaratától függ. Méltó hozzájuk Nagyváti János, aki inkább az érzelmekre hat, mint az okoskodó elmére.

1 II. LIPÓT EMLÉKÉRME. 1 A tizenkilentzedik százban élt igaz magyar hazafinak örömórái. A nagyszivüségnél. 1790-ben már közkézen forgott. Ballagi i. m. 335. 1. — Concha Gy. A kilencvenes évek reformeszméi.