Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XIX. II. József és II. Lipót

egyenlőtlenségének kiáltó bizonyságát látja benne, Bessenyei az erők különbségének alapján magyarázni s igazolni próbálja. Az ő emberszerető lelkét kielégíti az a jog, bogy a jobbágy is bejuthat a rendi sorompók közé. A nemzeti hagyomány ereje nem engedi át lelkét a racionalista életfilozófiiának korlátlan birtokul. Az európai ós modern világ eszménye összeölelkezik benne a nemzeti és faji törekvések céljaivaL A felvilágosodás író apostolai közül Bessenyei tudott nagy történelmi jelentőségre emelkedni, éspedig nem költői formáinak PÉCZELY JÓZSEF ARCKÉPE ÉS ALÁÍRÁSA. művészi volta, hanem gondolkodásának ereje révén. A többiek, Barcsay, Báróczi, Orczy hírre, jelentőségre mögötte maradnak. Hatásra csupán Péczeli József, a komáromi református prédikátor mórkőzik vele, aki az utrechti akadémiáról egyenest a vallási háborúság klasszikus fészkébe kerül papnak s tiszta jellemével, szabad keresztyéni gondolkodásával a hitbékének igazi magvetője lett. Folyóirata, a Mindenes Gyűjtemény körül egész kis tábor sereglett össze, amelynek halhatatlan érdeme Beöthy szerint, hogy a hívek szellemét »a felekezetesség medréből átterelte a nemzetiség medrébe, a gyűlölet és visszavonás irányából a hazafias egyesülés és művelődés iranyaba«.

1 Nagyszerű jelenet az, hogy leányának temetésén az összes kath. céhek ott vannak zászlóikkal; fölengedett a jég és kihamvadtak a gyűlölködés utolsó szikrái. Egy katholikus pap, tehát oly osztály tagja, mely nem esett a modern eszmék világforgalmának útvonalába, Szentmiklóssy Timotheus A jó nevelés tükörében, amit Beöthy joggal nevez magyar Utópiának, a vallástalanság mellett a tajtékzó hitgyűlöletet jelöli meg a népek boldogtalanságának főokául s a boldogság forrását a tiszta, józan vallásosságban és felebaráti szeretetben keresi. » Beöthy Zs. i. m. II. 354. 1.