Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XV. Az állam és a protestantizmus

földesúr ne foglalja el templomukat, ne akadályozza istentiszteletüket, ne fossza meg protestáns jobbágyát házától ós telkétől. 6. Mindkét hitvallású evangélikusok szabadon választhassanak gyülekezeteik igazgatására szuperintendenseket, ezek jogaikat függetlenül gyakorolják, egyházi ügyekben önállóan, a klérus befolyása nélkül járjanak el, látogassák gyülekezeteiket, tartsanak gyűléseket és zsinatokat. Házassági ügyekben legyen korlátlan törvénykezési joguk saját hitfeleik felett; a katholikus püspökök vizitációja protestáns egyházakban töröltessék el; azokra nézve, akik ily ok miatt kereset alatt állanak, a pert s Ítéletet érvénytelenítsék; amennyiben kárt szenvedtek, a teljes megtérítéshez joguk legyen. 7. A protestáns papokat ne üldözzék el egyházukból, számukat ne apasszák; engedjék meg nekik a vegyes házaspárok összeadását s a vegyes párok gyermekeinek keresztelósét. 8. Ne akadályozzák a protestáns könyvek behozatalát, a lefoglaltakat adják ki jogos tulajdonosaiknak; a tanulók külföldre járását ne gátolják. 9. Az elvett templomokat adják vissza. 10. Ne kényszerítsék Őket hitvallásukkal ellenkező szertartásokra, körmenetekre, ünnepek megtartására s az ellenszegülőket ne sújtsák birsággal. 11. Ne kívánják tőlük, hogy a hivatalos alkalommal vagy bármikor a Boldogságos Szűzre ós Istennek minden szentjeire esküdjenek. Elégedjenek meg azzal, hogy a teljes Szentháromságra és a Felség iránt való hűségükre esküsznek.

1 A felsorolt pontokból nyilvánvaló, hogy a protestáns urák megmaradtak a jogos védelem álláspontján. Minden pontot, mint régi, századokon át gyakorolt jogot tudtak igazolni szentesített törvényekkel; amit kívánnak, az csak egyházuk létének törvényes biztosítéka; az uralkodás, hódítás, terjeszkedés gondolata még álmukban is távol jár tőlük. Hiszen kisebbségben vannak és semmi szövetségesök nincsen. A katholikus rész álláspontja ellenben egy hatalmát érző, erejében bizakodó nagy párt gyors ós kíméletlen végrehajtást követelő programmja, egyúttal a vallási türelmetlenség határozott hadizenete. Jogelvük az erő és a hatalom birtoka; törvényekre csak a protestánsok miatt hivatkoznak, hogy ellenvetéseiknek törvényes formája és alapja teljesen ne hiányozzék. Álláspontjuk tudományos igazolását az Opusculum Theologicum című könyv foglalja magában, amelyet a legtüzesebb és türelmetlenségéről hírhedt egri püspök, gróf Erdődy Gábor Íratott, és saját tekintélyének 1 Lampe, Hist. eccl. ref. 540. — Budai Ferencz és Ézsaiás.