Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XII. A protestáns egyház szervezése, közigazgatása, egyházmegyei gyűlések, zsinatok általában

rekeszteni stb. Hangsúlyozza a nemzeti iskolák felállításának szükségét. A presbiterek egyéni jó tulajdonságainak bó' leírása után kötelességeik közé sorozza azt is, bogy az egyház minden tagjának életére és társalgására szorgalmasan felügyeljenek ós az erkölcstelen óletűeket intsék, vagy ha szükség van rá, azoknak ügyét a lelkipásztorok ós az egyháztanács elé jelentsék, hogy így azok előtt, kik az egész egyházat képviselik, vétkük minőségéhez képest a Krisztustól rendelt fokozatok szerint nyilvánosan megintessenek, megfeddettessenek, kirekesztésre avagy kiközösítésre ítéltessenek ... szóval, hogy az egyházban mindennemű rendetlenséget pontosan figyelmükbe vegyenek és a lelkészekkel, akik nekik elöljáróik, rendbehozzák. Ezután az a különös nyilatkozat következik, hogy ez az intézmény, mely másutt szükségesnek és hasznosnak bizonyult, nálunk, a mi népünk között alig állítható fel, sőt azt »a mi polgári rendünk« különböző okul vetett akadályok miatt lehetőnek nem is tartja. Mindazáltal kijelenti, hogy ha a mi lelkipásztoraink az egyházi székre tartozó pereknek ós viszályoknak elintézésére, a botránkoztatóknak megfékezésére s a szent gyülekezetből való kizárására s viszont a megtérő kirekesztetteknek az egyház kebelébe leendő visszavételére, maguk mellé néhány becsületes és értelmes fórfiút a polgári osztályból is felvesznek — akadályozni nem fogja. Az egyházfiak, kiket a lelkipásztornak ós előkelő egyháztagoknak kell választani, kötelessége, hogy a templomajtókat az istentisztelet alkalmával nyissák ki, a templomot seperjék, az Úr asztalát terítsék meg, az egyházi edényeket a maguk házánál vagy másutt az egyház ládájában őrizzék, az egyház jövedelmeit vegyék magukhoz, fordítsák céljaira s arról óvenkint számoljanak; az egyház épületeit jókarban tartsák, a szegények ügyében a diakónusok teendőit végezzék, a lelkipásztor ós tanító fizetését beszedjék, az alsóbb iskolákra felügyeljenek, végre a lelkészeknek minden egyházi dologban segítségére legyenek. Ezen kötelességek sorozatából látjuk, hogy az akkori egyházfiak teendője később a mai presbitériumok teendőjévé lett; de a Kálvin-féle presbiteri rendszer igen nehezen honosult meg hazánkban, só't az itt körülírt kötelességekkel talán nem is honosult meg soha. Ne feledjük, hogy hazánkban az egyházszervezet dolgában a reformátusság között igen nagy eltérések voltak tapasztalhatók évtizedeken át. Az ország nyugati részeiben a Lipót alatt kezdődött nagy üldözések szinte lehetetlenné tették az egyházak meg-