Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XII. A protestáns egyház szervezése, közigazgatása, egyházmegyei gyűlések, zsinatok általában

ként latin iskolát állítani, hanem a leánygyermekek számára is — amennyire lehet — nemzeti iskolákat kell nyitni, melyekben azok olvasni és írni tanuljanak, hogy ez által a biblia ós más hasznos könyvek olvasásából az üdvösséges tudományban és a kegyesség gyakorlatában könnyebb és szerencsésebb előmenetelt vehessenek. Minthogy őseink, kik a magyar- és erdélyországi egyházakat a pápista iszonyúságoktól hősiesen megtisztították, a presbitériumot különféle akadályok miatt fel nem állíthatták, ezt mi, a Krisztus ós az apostolok rendelése ós a régi egyház gyakorlata szerint, mihelyt kedvezőbb küriilmónyek fognak bekövetkezni, s mihelyt legfőbb hatóságunk ós az igazhitű karok ós rendek hozzájárulnak, újra felállítani óhajtjuk. A bibliai fejezetek naponkénti olvasásának elfogadását a magyarországi atyafiak közzsinati határozatára halasztották. A püspöki vagy szuperintendensi állás, a jó rend és fegyelem, valamint a tudomány tisztaságának könnyebb fenntartása és szükségtelen újítások kikerülhetóse érdekében, jövőben is fenntartandó. A tiszántúli (most tiszamellóki) világi urak ós pártfogók kívánságához képest, a fejedelem hozzájárulásával külön szuperintendens választandó, miről az ő követeik külön tanácskozhatnak. Az óvfordulati ünnepek, jelesül: Krisztusurunk születése, körülmetéltetóse, szenvedése, feltámadása ós mennybemenetele, valamint a Szentlélek elküldetósónek ünnepe ezután is megtartandók. Azok, akikről bebizonyosodik, hogy azoknak eltörlésére akár titkon, akár nyilván törekednek, megbüntetendők, hivataluktól a legközelebbi püspökségi közgyűlésig felfüggesztendők .. . Hogy pedig a nép az