Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - I. A vallásjavítás története általában

leírása nem tartozik e mű keretébe. Luther nem is élte meg azokat. De az ő általa kezdett nagy szellemi forradalom hódításokat tett Európa leghatalmasabb nemzetei között is. Hogy minó' hatással volt a magyar nemzetre, azt lej ebb külön fejezetben fogjuk tárgyalni. Elébb azonban lássuk még röviden, mi törtónt Svájcban ós Franciaországban, Zwingli és a német-svájci reformáció. Svájc német ajkú kantonainak egy részében a vallásjavítás története kiválóbban Zwingli UlriJc nevéhez fűződik. Zwingli 10 évig Glarusban, 1516—1518-ig pedig Mária Einsiedelnben, a középkor egyik híres búcsújáró helyén volt pap. Ez utóbbi helyen bö alkalmalóvén a népnek a búcsújáró helyek, a csodatevő képek s az ereklyék tiszteletében nyilvánuló babonás hitével megismerkedhetni, e hit ellen evangéliomi szellemű s józan tartalmú egyházi beszédeiben élesen kikelt. Lutherrel egy időben, vagy talán azt néhány hónappal megelőzőleg a vallásjavítás terére lépett, anélkül azonban, hogy valamint Luther a 95 tétel kiszegezésekor, úgy ő is távolról is sejtette volna, hogy e lépése a római egyházzal való meghasonlásra vezet. Hírneve Zürichbe is elhatott; ide pappá hivatott s midőn itt papi • hivatalába beköszöntött (1519 január 1.), kijelentette, hogy az. új testamentomból minden vasárnap egy-egy részt felolvasand ésmegmagyarázand. És ekként cselekedett. Az új testámentom vezetése mellett azután lépésről-lépésre mentek ő ós gyülekezete tovább a vallásjavítás terén, kivált miután két ízben is tartatott Zürichben vallási vita. Kimondatott a képek s szentek tisztelésónek helytelensége. Nem sokkal későbben a képeket, szobrokat, oltárokat a templomból eltávolították; az istentiszteletből a latin nyelv használatát kiküszöbölték; 1524 karácsonyán az úrvacsorát fa-tálból, fa-kupából s a világiaknak is mind a két szín alatt osztották ki. Még jóval előbb, midőn Sámson Bernát a bűnbocsátó levelek árulása céljából Svájc határán megjelent, azt a zürichi kanton területéről kitiltották; majd 1526-ban kiadta Zwingli »De vera et falsa religione« című munkáját, melyben az általa kezdett reformáció alaprajzát, annak a szent írással egyező voltát szintén föltüntette. Zwingli reformátori szava — önként értetőleg — a szomszéd kantonokba is elhatott és a némileg vagyonosabb, műveltebb lakosságú, vagy a német és francia határok szomszédságában fekvő megyékben csakhamar erős visszhangot keltett. Bern, Bázel, Sz.-Gallen s több más kanton Haller, Kolb, a ritka alapos theológiai képzettségű Oecolampadius apostoli buzgólkodásuk folytán készséggel csatlakoztak a zürichi reformációhoz. Nem úgy azonban az öt ős kanton