Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - I. A vallásjavítás története általában

(Zug, Schwitz, Luzern, Uri, Unterwaiden) lakossága. Ez a világtól elzárt hegyei ós völgyei között ősei egyszerűségével, szegénységével együtt azok vallásos nézeteit s a papok ós szerzetesek iránti engedelmességet is megőrizte. De a jámbor egyszerűségen kívül más ok is volt a Zwinglitől való idegenkedésre. A természeti szépségekben túlgazdag, de a természet áldásaival épen nem dicsekedhető Svájcnak és kivált az öt ős kantonnak fiai ZWINGLI ULRIK. Esper H. festménye után. zsoldoskodással keresték kenyerük java részét. A francia királyok, a pápai udvar, több olasz herceg hadseregének a legvitézebb s legmegbízhatóbb részét svájci zsoldosok képezték, kik tisztjeikkel, vagyis a svájci nemesekkel, lovagokkal együtt rendes évi zsoldot húztak attól az udvartól, amelyhez beszegődtek; egyik testvér talán az egyiktől, a másik más udvartól. Zwingli glárusi pap korában két olaszországi hadjáratban is rósztvett, mint a pápa zsoldjában szolgáló híveinek tábori papja és így bő alkalma volt a zsoldos életnek hátrányos, erkölcsrontó, sőt Svájc szabadságát is veszélyeztető oldala-