Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

szintén az elégületlenek közé tartoztak? Rákóczy maga mondja emlékirataiban, hogy hadainak nagyobb részét helvét hitvallású magyarok képezték. Az önfentartás ösztöne is arra kényszerítette őket, hogy a politikai ós vallási szabadság helyreállítását ígérő zászlói alá siessenek; ámbár jól tudták, hogy az időközben a francia királlyal szövetkezett Rákóczy tulajdonkópen nem vallási, hanem politikai célok megvalósítását tűzte feladatául. De a vallási ügyre is mindig tekintettel volt. A külhatalmasságokhoz intézett s Ráday Pál által szerkesztett kiáltványában pl. azt mondja: »Tudva vannak a hitvallás körüli fogások ós ürügyek. Bizony háborgatni a vallást, melyet mind a hazai, mind a német birodalmi törvények megengedtek, csúfot űzni a vallásszabadságból:' régi, már a csehekkel szemben is gyakorlatba vett szokása az ellenfélnek.« A bécsi kormány belátta, hogy engedékenynek kell lennie sSzóchenyi Pál kalocsai érseket megbízta közbenjárásával; hajlandónak nyilatkozott volna arra is, hogy a protestánsok vallási sérelmeit orvosolni fogja s új országgyűlés tartásáig a vármegyéktől adót nem kivan. De a felkelők csak úgy akartak tárgyalásokba bocsátkozni, hogy ha valamely külföldi hatalom kezességet vállal az annyiszor adott és annyiszor megszegett ígéretnek ezentúl való megtartásáért. — Leopold kormánya pedig vonakodott e lealázó feltétel teljesítésétől. Még folytak az alkudozások s később engedett a bécsi kormány is merevségéből, midőn Leopold (1705 május 5-ón) meghalt. Utóda a szelid lelkű József lett, aki szintén nem idegenkedett a békekötés gondolatától. Rákóczy ezalatt maga megkezdte a vallásügy rendezését. A szécsényi gyűlésen (1705) mindent elkövetett, hogy az egyezség a katholikusok és protestánsok között barátságos úton jöjjön létre. A templomügyek rendezésénél ezen elveket tartották szem előtt: 1. hogy a földesúri jog szűnjék a vallás dolgában; 2. hogy amely valláson többen vannak valamely helységben, azoknak adassék a templom jövedelmeivel együtt; 3. hogy e határozatok érvényben legyenek a szövetség tartamára, a többi a legközelebbi országgyűlésre halasztatván; kimondották, hogy az ágostai és helvét hitvalláson lévőknek szabad legyen a religio gyakorlata az országban az 1608. és 1647. törvénycikkeknek és az 1659. esztendőbeli hitlevélnek foglalatja szerint. Az ónodi országgyűlésen (1707), melyre Rákóczy már mint erdélyi fejedelem nagy pompával vonult be, József királyt és egész családját trónvesztettnek nyilvánították. A vallás dolgában a panaszok legnagyobb része abból állott, hogy a szécsényi országgyűlésen hozott határozatokat még nem hajtották végre ós hogy a jezsuiták