Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

még nem mentek ki mindenütt az országból. Új vallásügyi törvényt nem boztak. József, akiben megvolt a jóakarat a kedélyek lecsillapítására, most már jónak látta nem halasztani tovább az országgyűlés megtartását s összehívta azt 1708-ban Pozsonyba, Ezen az országgyűlésen alakult meg az úgynevezett evangélikus »konvent«, mely ezentúl a két testvér protestáns egyház férfiaiból minden országgyűlésen megalakult s az országgyűléssel egyidejűleg tanácskozott a vallás ügyei felett. Figyelemmel kisérte az országgyűlési tárgyalásokat, úgy mint a vidéken előforduló sérelmes eseteket ; javaslatokat ós indítványokat tett, melyek esetleg az országos rendek elé vitettek, sőt nem egyszer, ha a rendek kedvezőtlen hangulata miatt célhoz nem juthattak, egyenes összeköttetésbe A VALLÁSSZABADSÁG EMLÉKÉRE VERT ÉREM. lépett a bécsi kormányférfiakkal s azok közbenjárása mellett panaszaikat a király elé terjesztette. Az országgyűlésen a sérelmi bizottság javaslatának felolvasásánál nagy ingerültséget keltett egy pont, mely az ágostai és helvét hitvallást csak megtűrtnek nevezte; általában a katholikus papság merev álláspontjából nem akart engedni. A vita még hevesen folyt, midőn az országgyűlést a király pestis ürügye alatt elhalasztotta. Mielőtt újra összehívta, egy királyi rezoluciót bocsátott ki (1709), melynek hatása megnyugtató volt; kijelentette benne, hogy a Magyarországban bevett három vallás ügye az utóbb tartott soproni és pozsonyi országgyűlés cikkeinek valódi értelme szerinti állapotban marad s arról is fog gondoskodni, hogy a földesurak ne éljenek vissza jogaikkal. Időközben nevezetes haditények következtek be. Heister ós Pálfi császári tábornokok szétverték Trencsén alatt Rákóczy seregét, mely másutt is új meg új vereségeket szenvedett. Rákóczy