Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

jogainak épségben hagyásával az evangélikus parasztok vallása teljesen elnyomatott. Templomépítési joguk pedig csak némely artikulált helyekre szoríttatott. Most az új törvény azt mondja, hogy a protestánsok újabb fellépéseikkel, könyörgéseikkel ezen jótéteményre érdemetlenekkó tették magukat; hogy az 1681-diki XXV. ós XXVI. törvénycikkek tulajdonképen nem is újíttatnak meg, hanem egy ideig még kegyelemből meghagyatnak! Azok a törvények, melyek egykor mindenkinek, bárhol az országban szabad vallásgyakorlati jogot engedtek, melyek a háborgatást semmi szín ós ürügy alatt nem engedték; melyek a templomfoglalást szigorú büntetés terhe alatt betiltották, melyek megtartására magát minden király hittel kötelezte: a gyakorlati életben lassan értéktelenekké lettek. A törvény helyébe önkény, a jog helyébe királyi »kegyelem« lép. És az a királyi kegyelem nagyon fogyatékos volt. Mikor ezek Magyarországon történtek, Apafi, már elbetegesedett, erőtelen fejedelem volt. Különben is hiányzott jelleméből a határozottság, ami Bethlen ós I. Rákóczy György fejedelem erényei közé tartozott. Halála után (1690 április 15.) a bécsi udvar elhatározta, hogy most már nem halasztja tovább régi tervének megvalósítását, hogy t. i. Erdélyt végleg Magyarországhoz kapcsolja. Számításait ugyan megzavarta egyelőre a porta által erdélyi fejedelemmé kinevezett Tököly, aki Heiszler császári fővezért is foglyul ejtette s akit a keresztyónszigeti gyűlésen a rendek is elismertek fejedelmükül. De a terv csak halasztást szenvedett, megakadályozni azt nem volt képes. Ugyanazon évben bocsátotta ki (1690 október 16.) Leopold diplomáját, mellyel a rendeket Erdélyre vonatkozó tervei felől megnyugtatni igyekszik. Ebben a vallásról is szó van. A bevett vallásoknak — így szól az első pont — a templomoknak, iskoláknak, parochiáknak, vagy más, mint a mostani papság és egyházi személyek bevitelének ügyében semmi sem másíttatik meg; az erdélyi fejedelmek egyházi ós iskolai alapítványai, adomáAPAFI MIHÁLY ALÁÍRÁSA.