Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

nyai, kiváltságai fenntartatnak továbbra is; az Approbata és Compilata Constitutio, "Werbőczy Hármaskönyve (a pozsonyi országgyűlésen eltörölt ellenállási záradék kihagyásával) továbbra is érvényben marad; tisztségekre a vallásra való tekintet nélkül fognak alkalmaztatni; ezen elv megtartatik még a főkormányzó, főparancsnok, főkancellár stb. kineveztetésénól is. A fogarasi gyűlés (1991 február 4.) elfogadta a diplomát s megválasztotta Bánffy Györgyöt kormányzónak, Bethlen Gergelyt főgenerálisnak, Bethlen Miklóst kancellárnak. Míg Erdélyben ezek történtek, Magyarországon folyt tovább csak úgy, mint eddig, a jogkobzás ós a protestánsok üldözése. Leopold már az 1687-iki pozsonyi országgyűlés alkalmával kibocsátott rendeleteiben ós leirataiban úgy beszélt Magyarországról, mint fegyverrel meghódított oly tartományról, mellyel kényekedve szerint bánhat. A bécsi kormány az 1687-diki országgyűlés után Kolonicsot, a későbbi esztergomi érseket megbízta oly kormányzati tervezet készítésével, mely a hierarchikus befolyás alatt álló kónyuralmi rendszert megalapítsa. Ez a vallásüggyel is foglalkozik. Nem tervel itt Kolonics új irtási módokat, tudván, hogy az alkotmány teljes megszűnése mellett az eddigi törvények is elegendők lesznek a protestantizmus kiirtására. 0 itt a papi hatalom emelésére fordítja különösen figyelmét. Ha ez megvan, a többi önként következik. Terve szerint a kancellárnak mindig papnak kell lenni, aki mellett még négy tanácsos álljon, még pedig két egyházi, hogy a papi rend mindig többségben legyen a vallás dolgában, mellyel a magyarok nem bánnak jól, marasztván hazájukban az eretnekséget, honnan minden baj ered. Ezen elv csakhamar gyakorlatba is vétetett. Kolonics mindig aszerint járt el a protestánsok iránt s meghitt emberei előtt nyíltan is kijelentette ebbeli gondolkodását e szavakban: Paciam Hungáriám captivam, postea mendicam, deinde catholicam, azaz: Magyarországot rabbá fogom tenni, aztán koldussá, s így végre római katholikussá. Az 1687-iki pozsonyi országgyűlés XXT. törvénycikke volt a kiindulási pont. Eszerint a protestánsokra vonatkozó 1681-ki XXV. és XXVI. törvénycikkek csak királyi kegyelemből ós csak ideiglenesen (ad huc) erősíttetnek meg s azoknak végrehajtása eddigi értelmükben, amint t. i. ő felsége akarja, elrendeltetett. Ezzel tág tere nyilt a klérusnak arra, hogy a törvény végrehajtásának címe alatt önkénykedjék s a kiküldött biztosokkal együtt a protestáns községeket, tanítókat és papokat üldözhesse. Hallatlan erőszakkal szedték el a templomokat ós iskolákat, melyek 1681 óta épen a törvény alapján a protestánsok kezébe jutottak. így történt Gömör-