Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

egyezését adta a béketárgyalások megkezdéséhez. Május 19-ón Szendrőn találkoztak a fejedelem követei: Lónyay Zsigmond és Kemény János a nádorral. De eredménytelenül váltak el egymástól. A polgárháború tovább dúlt. Majd júniusban a sárosi táborban vétetett fel az alkudozások fonala, de szintén eredménytelenül. Rákóczy augusztus elsejére Kassára hívta össze a felvidéki rendeket, hogy jelentést tegyen nekik a félbeszakadt bóketárgyalásokról; a következő hónapban Nagyszombatban, majd Tokajban, a következő évben Ónodon gyűltek össze tanácskozásra. Még ez évben (1645) Bártfán országgyűlést tartottak, melynek hosszas alkudozásai után végre megállapodás jött létre, amelyet 1645 december 16-án Lincben a a király is elfogadott s az 1646-iki pozsonyi országgyűlés a törvénykönyvbe iktatott, (V. t.-c.) azon hozzáadással, hogy a klérus ós világiak ellenmondása örökre érvénytelenek maradnak. így jött létre a Und béke,

1 melyben a vallás szabad gyakorlatára kimondatott, hogy az erre vonatkozó 1608-iki koronázás előtti törvénycikk, a hitlevelek hatodik pontja s az országnak erre vonatkozó törvényei érvényben maradnak s ekképen mindenki szabadon gyakorolhatja vallását; e szabadság kiterjesztetik a parasztokra is, kiket ezentúl a földesurak nem kényszeríthetnek vallásukkal ellenkező szertartásokra; az evangélikus papok ezentúl el nem űzethetnek hivatalaikról; a templomfoglalások megszűnnek, a vallásügyi törvények áthágói megbüntettessenek stb. A linci béke nem volt képes megszilárdítani a vallási bókét. Hogyan is szilárdíthatta volna meg, mikor annak megsértése azután is a klérus részéről napirenden volt, a megtorlás pedig elmaradt. Rendkívüli szerencsétlenség volt a magyar protestantizmusra nézve, hogy csakhamar ezután (1648 okt. 11.) meghalt Rákóczy György fejedelem, kinek eszétől nem kevesebben féltek, mint kardjától. Azok az elvek, melyeket ő képviselt, éles ellentétben állottak a klérus törekvéseivel. Azok a tulajdonok, melyek őt erőssé, naggyá és tiszteltté tették a protestánsok előtt, a katholikusok által lenézettek. Az ő hazafiságát nagyravágyásnak, törhetetlen buzgóságát makacsságnak, vallásos meggyőződését pedig sajnálatraméltó tévelygésnek tartották. Pedig Rákóczy határozott jellem volt. Politikai tekintetben osztotta Bethlen Gábornak azon meggyőződósét, hogy Magyarország csak Erdéllyel együtt képes Ausztriától való függetlenségét megvédelmezni. A körülmények sodorták oda, hogy ehhez a török szövetségét kellett elfogadnia. Ezen politikai alapelv látható minden cselekedeteiben; ez szerezte meg neki a magyar1 Lásd bővebben Zsilinszky: A linczi békekötés 187—230. 1.