Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

, De ürügyet mindig lehetett találni arra, hogy a Dávid Ferencutódai, »a zsidók felé hajló« unitáriusok ellen fellépni lehessen. Az 1638-ikí fehérvári tavaszi országgyűlés, nemkülönben a deési és besztercei országgyűlés kemény határozatokat hozott a szombatosok ellen, mint ezt a következő fejezetben fogjuk ismertetni. Az 1637—38-iki pozsonyi országgyűlés után a bécsi kormány nem sokat törődött a törvények megtartásával vagy a sérelmek orvoslásával. Az idővel felhalmozódott sérelmek elintézését az 1642-iki pozsonyi országgyűlés jóformán meg sem kísérletté s utána gyorsan közelegtek a válság évei. A klérus a jezsuitákat visszahozva, folytatta a protestáns templomok erőszakos elvételét s az evangélikus papok és tanítók elűzését. Az elégületlenség általános, a forradalom bizonyos volt. Rákóczy György szemtanúja volt a magyarországi üzelmeknek. Csak nehezen tudta elhatározni magát, hogy azoknak vógetvessen. Mikor látta, hogy felszólalásai eredménytelenül hangzanak el; mikor tapasztalta, hogy fejedelmi háza a bécsi udvarnak gúnytárgyául lett; mikor megjelent >egy mocskos pasquillus, melyben még a kegyes életű ós istenfélő idősb fejedelemasszony is nagy rútul és mocskosan marcangoltatott« : akkor a közönyösnek látszó fejedelem nagy tettre határozta el magát s a francia ós svéd hatalmakkal szerződésre lépve, megkezdte a harcot Ferdinánd ellen. A nemzet színe-java hozzája csatlakozott. Kiáltványában, melyet 1644. február 17-ón bocsátott ki, azt hangsúlyozta, hogy hadai a lelki-testi, a vallási ós polgári szabadság visszanyerését tűzték ki feladatukul. Az ország rendéi közül mind az evangélikusok, mind a katholikusok sokszor felhívták őt, hogy serkenne fel valahára e drága kincsek oltalmára. 0 nem akar hitet igazgatni, annál kevésbé elnyomni, ő csak azt akarja, hogy mindenki örvendhessen szabadságának- A klérus Magyarországot az ausztriai ház örökös tartományává akarja tenni s a maga vallásán lévő világiakon is mind lelki, mind testiképen akar uralkodni. A jezsuita-szerzet az ország szabadságának romlására, az evang. religio elnyomására behozatott. A nádor tekintélye annyira alászállott, hogy e tisztnek már csak a neve maradt fenn. 0 tehát immár tovább nem tűrheti hivalkodó szemmel hazája veszedelmét, nemzete elnyomatását. Bizonyságul hívja Istent, hogy nem magán ok miatt nyúl fegyverhez; az ország statútumait akarja helyreállítani és a haza és vallás szabadságát megvédelmezni. A háború változó szerencsével, de nagy kegyetlenségek kíséretében folyt. A nádor, aki sokszor majdnem ugyanazon panaszokat emelte a király előtt, melyeket Rákóczy, sürgette a bókealkudozásokat. A király, dacára Lippay érsek harcias izgatásainak, bele-