Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - X. Bocskay István felkelése, a bécsi béke s ennek az ország törvényeiközé beiktatása (1608)

levéllel nyugtatta meg, melyben kijelenti, hogy valamint az egész békeszerződés jóhiszemüleg és utógondolat nélkül szerkesztetett, úgy e szavak is a »római katholikus vallás sérelme nelkül« nem rossz szándékból vitettek be ama cikkelybe, hanem a végett, hogy hitében, vallása gyakorlásában egyik fél se zavartassák. De meg — mondja Mátyás — a felmerülő nehézségek a közelebbi országgyűlésen eloszlathatok lesznek. Minthogy a bécsi béke pontjait országgyűlésen kellett megerősíteni, s itt kellett azok egynómelyikére nézve érdemleges és végleges határozatokat hozni, azért Bocskay a teendő módosítások megbeszélése végett a pártjához tartozó főurakat, kapitányokat s megyéket 1606 december közepére Kassára összehívta. Néhány nap alatt a teendő javaslatokra nézve a bizottság megállapodott. De hat nap múlva (december 29-én) Bocskay bevégezte életét, Kátay kancellárja által megmérgeztetvén az óv május havában, mely gaztett már akkor majdnem kioltotta a nemes életet.

1 Bocskay halála után Erdély ós a hozzácsatolt megyék fejedelmévé az erdélyi rendek Rákóczy Zsigmondot választották; ennek egy év múlva törtónt lemondása után pedig a reformáció áldozatkész pártfogóiként szerepelt, de kihalt ecsedi Báthoryak javainak örökösét, a kótszinüsködésével mindenik pártot maga iránt megnyert vitéz, de erőszakos s feslett életű Báthory Gábort. Rudolf — mint láttuk — oly kikötéssel erősítette meg a békekötést, amely mellett azt, de kivált annak a vallásszabadságra vonatkozó pontját bármikor megszeghette volna. Rajta is volt, hogy úgy a bécsi békét, mint a Bocskayval szövetségben volt törökökkel az 1606-ik év végén kötött zsitvatoroki bókét felbontsa. Előbb is, de főként Bocskay halála után a német birodalmi rendeknél s főként az 1608-iki regensburgi gyűlésen minden követ megmozdított, hogy tőlük a törökök ellen és a magyarok megtörésére pénzbeli és fegyveres segítséget nyerjen, más szóval, hogy a hüvelyébe még egészen be sem dugott kardot a magyarokkal, hajdúkkal és ezek szövetségeseivel ismét előrántassa. Másfelől Rudolfnak Mátyás főherceg iránti régi ellenszenve ós gyanakodása a bécsi béke megkötése ós Mátyásnak ez alkalommal a protestánsok iránt tanúsított, voltaképen a kényszerhelyzet által kierőszakolt engedékenysége miatt annyira fokozódott, hogy azt úgy a királyi, mint a császári korona örökölhetési jogától megfosztani törekedett, és így ezt a saját maga, de az uralkodó-ház érdekében is erélyes 1 Holttestét fejedelmi pompával bevitték Gyula-Fehérvárra, Kátayt pedig a boszus hajdúk Kassa piacán vagdalták össze.