Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IX. Budolf uralkodása és az ellenreformáció

Ferenc püspök másnap birtokba vette, felszentelte a már több mint félszázad óta az evangélikusok birtokában volt templomot, ós általad ta — Rudolf parancsához képest — az Egerből Kassára költözött káptalannak. A következett napokban elfoglalta Barbián a többi kassai protestáns templomot is, a protestáns lelkészeket a városból kiutasította, betiltotta a magánistentiszteletet is, legfeljebb egyes gazdag polgároknak, jó pénzért ha engedélyt adott arra, hogy egyszer-másszor házi istentiszteletet tarthassanak. Lefoglalta ezenkívül a Kassa város birtokában volt 20 falut is. E katonás eljárás nagy örömre gyulasztotta a katholikus köröket, sietett Carillo szerencseki vánatait Szuhaynak az egri püspöknek kifejezni.

1 Kassa után bizton sejthetőleg következtek volna a többi felvidéki városok. Ezek kezet fogva Kassával, követséget küldtek Prágába, mely azonban hiában ácsorgott hónapokon át a királyi palota ajtaja előtt, hiában igyekezett jelentékeny pónzáldozatok árán is Rudolf kapzsi udvaroncainak kegyét kinyerni. Még csak annyi sem engedtetett meg neki, hogy a király elé terjeszthesse keserves panaszait. így azután e városok is, miként a nemesek, az országgyűléstől várták a protestáns egyházon ós a magyar alkotmányon ejtett sebek orvoslását. Igen, várták! sőt mondjuk: követelték, amennyiben legtöbb megye ós város utasításul adta követeinek, hogy addig semmiféle más kérdés tárgyalásába ne bocsátkozzanak, amig a vallási üldözések, erőszakoskodások megszüntetése ós a protestáns felekezetek szabad vallásgyakorlata felől biztosítást nem nyernek. A karok és rendek, a városi követekkel egyetértőleg, ez utasítások szellemében léptek fel a Pozsonyban 1604. évi március elején megnyílt országgyűlésen, hevesen kikelvén a közelebbi időkben okozott sérelmek és kivált a kassai templom erőszakos elvétele ellen és sürgették e sérelmek orvosoltatását. De miután Forgács és a vele tartó főpapok Rudolf eljárását helyesnek, sőt szükségesnek nyilvánították, mert hiszen a tévelygőket az ő nézetük szerint erőszakkal is jó útra kell terelni; s miután nyilvánvalóvá lett, hogy az erősen ellentétes nézetek kibékítése nem remélhető, a többségben lévő protestánspárt felhagyott a céltalan vitatkozással, hanem egy feliratot készített Rudolfhoz s annak felterjesztésére s egyszersmind ez ügyben a királynál közbenjárásra ennek az országgyűlésre küldött helyettesét. Mátyás főherceget kérte fel. E feliratban élénk színekkel rajzolja a protestáns párt azt a sok szerencsétlenséget, mely a törökök és az ezek ellen behívott 1 Levelét közli Fejérpataky László: Történeti tár 1879. 813.