Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - I. A vallásjavítás története általában

világi fejedelemsége császári ajándékozásokon alapszik; hogy az egyházi törvényszékek előtt forgott ügyeknek a királyhoz való felebbezhetését gátolni árulás • a bűnös papok a tizedtől s egyéb alamizsnáktól megfosztandók; hogy Isten egyedül idvezítő kegyelme a papi hivatalhoz s a sakramentumokhoz nincs kötve; hogy Krisztus az úrvacsorában csak szellemileg van jelen. Vallásjavítási küzdelmeiben ő a népre is kiterjesztette figyelmét. Nemcsak a Szentírást fordította le angol nyelvre, de számos prédikációja, röpirata által is igyekezett a vallás ja vitást az angol nép között diadalra juttatni; de nagyobb s maradandóbb befolyást nem gyakorolt a tömegre; sőt az később, kivált midőn a konstánci zsinat Wiclifre átkot mondott s 30 éven át porlott csontjait felásatta ós megégettette, feledé. De a főrendűek s tudósok híven őrizték s ápolták Anglia e lelkes reformátorának szellemét, mely kevéssel később Európa egyéb országaiban is, de különösen Csehországban éreztette hatását. Husz János. Csehországban, hova a keresztyénség első sugarai Konstantinápolyból löveltek be, hol az istentisztelet eleinte szláv nyelven tartatott, s hol az egyebütt vallásuk miatt üldözöttek, p. o. Vald ós hívei is menedéket találtak, a XIV. század közepétől fogva folyvást állottak elő nagy tiszteletben részesült papok s tanítók, kik mint bűnbánat-hirdetők az egyházba becsúszott visszaélések s különösen a papság romlottsága, az emberi tantótelek ellen erélyesen kikeltek s az ős apostoli egyház visszaállítását sürgették. Ilyenek voltak p. o. Waldhanseni Konrád, Militz János ós Janow Mátyás a XIV. század utóbbi felében, kik a szabadabb szellem terjesztésén, .habár üldöztettek is, törhetlen lélekkel fáradoztak. A XV. század első éveiben azon politikai egybeköttetósnól fogva, melyben az angol ós cseh királyi udvar egymással állott, s az ebből folyó azon szorosabb érintkezésnél fogva, mely az oxfordi ós prágai egyetemek között kifejlődött, ismeretesekké lettek "Wicklif iratai s reformeszméi Csehországban is. Ez eszmék kiváló hatást gyakoroltak a többek közt a prágai egyetem egyik fiatal tanárára, Husz Jánosra (szül. Huszinetz faluban 1369), ki 1403 óta Wicklif szellemétől lelkesíttetve, élesen kikelt ugy is mint tanár, ugy is mint 1402 óta egyszersmind Prága egyik templomának papja, a papság elvilágiasultsága, a pápaság visszaélései ellen, és a vallás forrásául egyedül a Szentírást vévén fel, ennek szellemében tanította, hogy a keresztyénségnek egy látható főre semmi szüksége