Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - I. A vallásjavítás története általában

sincs, a gyülekezetnek megvannak saját jogai s a világi fensó'sógnek joga van a rosszul használt egyházi javakat a papságtól elvenni. Húsz ezen tanai a csehek között nagy visszhangra találtak; de a prágai egyetem, melynek tanárai nagyrészt idegen származásúak, s főként a pápai érdeket lelkükön viselő kolduló szerzetesek voltak, Wicklifet s Huszt kárhoztatta mindaddig, mig a király, engedve az ez időtájt felébredt cseh nemzeties érzületnek s a cseh nemzetiség élére állt Husz izgatásának, — az egyetemi tanácsban azon lényeges változtatást nem tette (1409), hogy abban a cseh születésű tanárokat, — kiknek eddig csak egy szavazatuk volt — három szavazattal ruházta fel, ellenben az idegen — szász, bajor ós lengyel — származású s nemzetiségű tanárok eddig három szavazatát egyre szállította le. Mely intézkedés folytán "Wicklif szelleme, s a realizmus emeltetett ugyan a prágai egyetemen uralomra, de egyszersmind az onnan emiatt távozott más nemzetiségű tanárok s vagy 5000 tanuló Husz nevét egész Németországon gyűlöltté tették. Ezután Husz ós az oxfordi egyetemről akkortájt hazaérkezett s Wicklif szellemétől áthatott Prágai Jeromos a megkezdett irányon még határozottabban haladtak tovább; miért is a pápa Huszt mint wickliffitát hivatalából kitette s Rómába idézte. Az azonban az idézésnek nem engedelmeskedett, hanem ügyét a jobban értesítendő pápa, azaz a majdan összehívandó egyetemes zsinat elé felebbezte. A következett évben uj táplálókot kapott a lángra lobbant tűz. A pápa mindazoknak, kik az általa tisztán politikai okból a nápolyi király ellen indított keresztes háború költségeinek fedezéséhez járulnak, bűnbocsánatot hirdetett. Ez intézkedés ellen Husz ós Jeromos hevesen kikeltek; az utóbbi a pápa erre vonatkozó bulláját egy rovott életű nő hátára akasztva tüntetőleg hordoztatta körül a városban, azután pedig bitóra szegezve égette el. Ez alkalommal némi csendháborítás is történt, vér is folyt, ezért Husz, hogy személyes jelenlétével hasonló forrongásokra ne szolgáltasson okot a népnek, Prágából barátainak várába vonult vissza; de az egyház elfajultsága ellen küzdött innen is. Az egyetemes zsinat, melyre az egész keresztyénséget erősen botránkoztató pápai nagy szakadás — skisma — megszüntetése végett is égető szükség volt, 1414-ben ült össze Konstancban Zsigmond császár ós magyar király összehívására, ki egyszersmind a zsinat elé Huszt is meghívta, biztosítván számára a szabad oda- és visszamenetelt. A császári biztosító levél — salvus conductus — dacára Husz megérkezése után azonnal börtönbe vettetett, és miután hittani tételeinek visszavonását határozottan megtagadta, hacsak — mint monda — azok alaptalan volta felől a Szentírásból vagy ész-