Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IX. Budolf uralkodása és az ellenreformáció

a keresztségismétlőkre is terjesztessenek ki. A rendek e felhívással szemben azon óhajukat nyilvánították, hogy a zsidók ós keresztségismétlők közül azok, akiknek házuk van, az adót és a többi terhet kétszeresen viseljék, így akarván azokat — miként ki is fejezték — az országból való kivándorlásra kényszeríteni. Beleegyeztek abba is, hogy a háromságtagadók és az azok könyvei ellen hozott törvények megújíttassanak; de másfeló'l ama kóróst intézték Rudolfhoz, hogy a többi felekezeteknek, miként egyéb országaiban, úgy Magyarországon is engedjen szabad vallásgyakorlatot. E határozati javaslatnak törvénybe iktatása ellen sietett egyrészt a r. kathol. főpapság óvást tenni, másrészt Rudolf is felszólalni, kijelentvén második leiratában, hogy a rendek tévedésben vannak, ha azt hiszik, hogy az ő többi országaiban a protestánsoknak szabad vallásgyakorlatuk van. Nincs, tehát Magyarországon sem engedhet meg efféle újítást, tiltja koronázási esküje. Tiltotta; de azért még a politikai viszonyok, a nemzetnek, országos rendeknek a prágai udvar alkotmányellenes intézkedései miatt majdnem a kitörésig fokozódott elégedetlensége, az alkotmány és vallásszabadság védő bástyájaként szolgáló erdélyi fejedelemség, no meg a török hódításokra való tekintet pár évtizedig még jórészt lezárva tartotta a protestánsokra zúdulandó nyilt erőszakoskodások zsilipjót. Ha lett volna is a protestánsoknak több-kevesebb okuk a panaszkodásra, a nemzeti sérelmeknek egyesűit erővel leendő orvoslása céljából hallgattak, tűrtek. A nyolcvanas években tartott országgyűléseken mindössze is két ok miatt akasztották össze a tengelyt a prot. rendek r. kath. főpapokkal és a fejedelemmel. Egyik ok az új naptár volt. XIII. Grgely pápa a Julius Caesar idejében készült ú. n. Julianum-kalendáriumot kora kiváló csillagászaival kijavíttatta, és annak befogadását elrendelte. Rudolf, ki — mint mondók — nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal, örömmel fogadta az új napnaptárt s elrendelte a .^fejedelmi jogara alá tartozó országokban és tartományokban annak használatba vételét. Hazánkban Draskovics •György győri püspök ós királyi helytartó rendelte el, hogy 1582. évi október 4-ikétől kezdve az új naptár szerint kell az időt számítani. Az új naptár, mely a réginek 16 század lefolyása alatt keletkezett hibáit kijavította, kétségkívül jobb volt a réginél, igen, de ha jobb is, hogy fogadják ezt be a protestánsok fő ellenségeiknek, a pápának, érseknek és a császárnak parancsára? Megindult a küzdelem a két tábor között. A soproni evangélikus lelkész a templomi szószéken kelt ki az új naptár behozói ellen, ezért hivatalából kitették; a követek, kik lelkészük érdekében Bécsbe mentek, börtönbe kerültek. Midőn a király az 1583-iki viharos országgyűlés