Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IX. Budolf uralkodása és az ellenreformáció

ideje alatt az új naptár behozatalát sürgette, a rendek hallani sem akartak róla; a főpapok ellenben kerületeikbe behozták. Ezzel szemben Forgách Imre trencséni főispán a megyéjében lévő prot. papoknak megtiltotta az új naptár használatát. Példáját követte a szepességi nemesség és papság, mely Bornemisza Gergely n.-váradi püspök és szepességi prépostnak az új naptár behozatalát meghagyó rendelete ellen óvást emelt. A megyei rendek annyira buzgólkodtak az új naptár ellen, hogy midőn 1585-ben Ernő főherceg a magyar tanácsosokkal afelől tanácskozott Bécsben, hogy az országgyűlést miként kellene botrányok előidézése nélkül összehívni, abban törtónt megállapodás, hogy az országgyűlés összeülésének ideje a királyi meghívókban kétfólekópen, vagyis a régi és új naptár szerint tétessék ki, mert csak így lehet remélni, hogy a rendek megjelennek.

1 E küzdelemnek az 1587-iki országgyűlés vetett véget, amely a királynak ez országgyűléshez intézett kívánságához képest az új naptárt elfogadta, de annak a világos kinyilvánítása mellett, hogy »egyedül a király és senki más tekintélye alapján.« Az országnak Erdélyhez tartozott részeiben azonban még néhány évig megmaradt az ellenzés; így 12 prostáns egyházmegyének N.-Károlyban összeült képviselői 1591-ben még erősen tiltakoztak hitelveikre való tekintetből a naptár befogadása ellen; azonban az 1597-ben tartott tasnádi zsinat már kevésbbó nyakas az újítással szemben, kimondván első végzésében, hogy azoknak a lelkészeknek, akik a régi naptárt tartották, szabad és jó lelkiismerettel megengedtetik törvényes meghívás mellett oly helyekre is elmenni, ahol az új naptárt tartják, de csendben, nehogy az láttassék, mintha az egyház aláírásától elállott volna. Feltűnő lehet első pillanatra, hogy éppen a protestánsoknál, kik a haladás elvét vallják, s akik ez elvből folyólag a reformoknak született pártolói, a javított naptárral szemben ily ellenséges állást foglalnak el. Igazolásukra meg kell említenünk, hogy az új naptárhoz kapcsolt bullában a pápa magát az egyetemes Egyház fejéül, pásztorául mutatja be, ós azt az ő kebele mélyéből merített naptárt apostoli teljhatalmával parancsolja rá az egész egyházra; azt állítja e naptárról, hogy az a breviárium kiegészítő része s a trienti zsinat kiegészítéséül rendeltetett oly célból, hogy az ünnepnapok rendesen tartassanak és hogy nem csak a húsvét ünnepeltessék meg a kellő időben, hanem hogy a szenteket is az év azon meghatározott napjaiban tisztelhessék, amelyeken azok életüket 1 L. Fraknói : Magy. orsz. gyűl. Emi. VII. 174. és Zsilinszky: Magy. orsz. gyűl. vallásügyi tárgyal. 197. 1.