Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - I. A vallásjavítás története általában

segédtanár, aki tudományos röpiratai által egyrészt a jogaiért küzdő egyetemet védelmezte a kolduló barátok ellen, másfelől a kormányt, midőn ez magát az Avignonban szókelő s francia befolyás alatt álló pápa ellenében függetleníteni törekvék. Később Wicklif mint küldöttsógi tag Avignonban is megfordult, s így a pápai udvarnak ugy fennhéjázó jogköveteléseivel, mint erkölcstelenségeivel bő alkalma lévén megismerkednie, ez idő óta még határozottabban lépett fel. WICKLIF JÁNOS Knole festménye után. Merészen kikelt szóval és Írásban az egyház elnyomatása, a pápai önkónyű kiátkozások, a szerzetesség, a tisztító tűz, a fülbegyónás, bűnbocsánat, a szentek és képek tisztelete ellen. A pápa Wicklifnek 19 tételére kárhoztatást mondott, de ez, támogattatván a királytól s a főnemességtől, a hova-tovább tisztábban felismert evangóliom világa mellett még tovább ment. Hirdette, hogy kora keresztyónsóge az Antikrisztustól származik s messze távol áll az a Pál-apostol által alapított egyháztól; hogy minden vallási ismeretek egyedüli kútfeje a Szentírás; hogy a pápák