Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - VII. A szentháromság-ellenes irány. Unitáriusok

kezete. Melius, hogy legalább a tiszántúli részeken e terjedés elé újabb gátot emeljen, Csengerbe zsinatot hívott össze (1570.), amelyben a megjelent lelkipásztorok egy hitvallást készítettek, az ú. n. Csengeri hitvallást, mely hitvallásban egyfelől a háromságtagadókkal, másrészt a Luther - követőkkel szemben határozottan Kálvin szellemében nyilatkoztak.

1 Az erdélyi részeken az 1570. év elejére hirdetett medgyesi részleges országgyűlésen hozatott ismét szóba az új tudomány, de itt, nehogy azon már külföldön is terjesztett hír, hogy II. János eretnek, vagy éppen hogy török hitet vallana, megerősíttessék s nehogy ennek folytán a királynak Miksa király egyik unokahugával való házassági terve dugába dőljön, oly törvényt hoztak, mely Dávid F. híveit látszott sújtani, kimondatván, hogy a király a mostan támadt eretnekségeket ós káromlásokat országában nem tűri, hanem azoknak mind authorit, mind hirdetőit meg akarja büntetni. De az egy évvel későbben (1571 január 6) tartott marosvásárhelyi országgyűlésen — meghiúsulván ekkor már a célbavett házassági ós Miksával való békekötési terv — II. János feltárta vallásos érzelmeit, s nyíltan követelte a rendektől a szabad vallásgyakorlat jogának az unitáriusok részére megadatását, sőt némelyeket, kik az új hitet becsmérelték, meg is akart büntettetni. A rendek, kiknek különben is tekintélyes része már ekkor hajlott az új irányhoz, készséggel helyt adtak a király izenetének és törvényileg kimondták, hogy az Isten igéje mindenütt JÁNOS ZSIGMOND. Egykorú metszet ö Felsége hitbizományi könyvtárában. JÁNOS ZSIGMOND ALÁÍRÁSA. 1 E hitvallás a Heidegger zürichi tanár által kiadott s az összes kálvinista egyházak hitvallásait magában foglaló »Syntagma Confessionum« című gyűjteményben tévedésből »Confessio Polonica« címen lett közzétéve.