Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - VII. A szentháromság-ellenes irány. Unitáriusok

A zsinaton megjelentek a magyarországi megyékből, vagy e korbeli kifejezéssel élve, »Magyarorszag marad ványaiból« 17 egyházmegye esperesei, lelkipásztorai, tanítói és egyházi szolga-atyafiak, akik — mint láttuk (111. 1.) — az úrvacsorai tant és egyházi szertartásokat illetőleg határozottan kálvini álláspontot foglaltak el Luther híveivel szemben, de egyszersmind szilárd kálvini állást foglaltak a háromságtagadók ellenében is. Ez utóbbiakkal szemben egyszersmind készített e zsinat két eredeti hitvallást; az egyiket latin, a másikat magyar nyelven; amazt bővebb tartalommal és tudományosabb nyelven szerkesztve, emezt rövidebb ós népszerűbb foglalattal. Mindkettőt a jelenvolt lelkészek aláírták, Melius pedig azokat lehetőleg gyorsan kinyomatta s a latint II. János, Magyarország választott királyának ajánlotta, a rövidebbet Debrecan, Nagyszombat, Kassa és Várad kereskedő lakosainak.

1 Hogy az 1568. év első hónapjában tartott szikszói és kassai zsinatok a háromságtagadókkal szemben, kiknek e részeken — bár saját vallomása szerint Blandratáékkal nem egészen egy húron pendülő — képviselője Egri Lukács volt, mily határozatokat hoztak, fentebb említettük, de ugyancsak azt is, hogy e határozatok dacára János király országában egyre erősbödő lánggal s az állami hatalomra is zsibbasztó hatást gyakorolva lobogott e hittani versengés tüze. Ezért János király az 1568. év tavaszán Gyula1 A királyhoz intézett s jó hosszura szabott ajánlólevél így kezdődik: »Az Úrnak, II. János fenséges fejedelem Urunknak, Isten kegyelméből Magyaros Erdélyország választott királyának, az igaz Egyház táplálójának és pártfogójának, az Antikrisztus átkai és eretnekségei kárhoztatójának és kiirtójának adjon az Atya isten és a Fiu isten az Atyával egyenlő önálló Jehova kegyelmet, békét. . . Ámen.« Komoly intése van a Szentléleknek a fejedelmekhez a II. zsoltár e szavaiban: »Ti királyok legyetek eszesek, ti földnek bírái tanuljatok.« Majd Magyarország politikai történetéből egy csomó érvet felhozva az ország romlása bekövetkeztének indokolására, így folytatja: »Mi is azért látván, hogy ezek a széltől ide s tova hajtott nádszálak, fövenyen építkező férfiak a tudomány akármely szelétől ide-oda hajtatnak, állhatatlanok, a nyilvános és maguk között való egyetértésről megfelejtkezők: tetszett a Szentléleknek és nekünk, hogy kiadjuk nyilvános vallástételünket s ezeknek polyváit az isteni igazság tüzével megégettessük. Azért szentséges felségednek ajánljuk a mi vallástételünket, melyet a legtudósabbak bírálata és Ítélete alá vetünk.« L. Kiss Áron 466—470; magát a hitvallást 476 — 500. »A magyarországi jámbor és keresztyén Áros nép« számára készített rövidebb hitvallás ajánló soraiban a többek között olvassuk: »Ti néktek azért ajánlom és dedikálom ez kis könyvet, hogy tanuljatok és tétova járván, tudjátok az eretnekek száját bedugni, kik a szentháromságot, a Krisztus fiúi, valóságos Jehova istenségét, a Szentlélek személyét, Istenségét, Jehovaságát eretnekül tagadják.« L. Kiss Áron 520 — 524.