Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - V. A reformáció híveinek egyházakká s külön felekezetekké való alakulása
igehirdetők, akik Debrecenből hivattak és jöttek a Duna és Dráva mellékére 1561 után, a kálvini reformáció apostolai voltak; ennek apostola volt Szegedi K. István is, legalább már akkor, mikor a török fogságból Melius ós lelkésztársa áldozatkészségével kiszabadult ; és azon 9 óv alatt, melyet kiszabadulta után Ráckevén töltött mint püspök, kétségkívül sikerrel fáradozott a kálvini irány diadalra juttatásán. Azok közül, kik a XYI. század második felében a kálvinista reformációnak a dunai részeken megszilárdításán kiválóbb munkásságot fejtettek ki, 1 megemlítendő Bakonyi Albert, ki Cegléden előbb Szegedinek tanítványa, 1554-tó'l kezdve jó ideig a lelkészi ós tanítói hivatalban utóda, sőt a hag3 r omány szerint Szegedi kiszabadultáig az e vidéken levő egyházak első szuperintendense volt. De még inkább felemlítendő, ós pedig hiteles adatokra támaszkodva a XVI. század utolsó negyedéből Skaricza Máté, ki 1544-ben Ráckevóben született s ugyanott tanult, mint 19 éves ifjú Szegedi K. pártfogásával pesti rektorrá lett. Később a nagyhírű Károli Péter hallgatója volt Kolozsvárt, azután nyakába vette a világot; több-kevesebb időt töltött Páduában, Rómában, Genf-, Zürich-, Bázel-, Paris-, Londonban, "Wittenbergben. Hazájában visszatérvén (1572) a pár hét múlva elhalt Szegedi lelkipásztori székét foglalta el Ráckeviben; jelen volt a hercegszőllősi zsinaton is s az itt hozott kánonok — mint említettük — az ő gondozása folytán kerültek nyomda alá. Megírta s 1582-ben kiadta nagy elődének s mesterének Szegedinek életrajzát; írt több ihletett lélekből fakadt vallásos éneket, melyeknek némelyikét a r. katholikusok is átvették és énekelték; ő írta a II. János király kedves éneket, a »Jó Úr Isten tekints hozzank« kezdetűt, lefordította Luthernek »Eros várunk nekünk az Isten« kezdetű, örök szép himnuszát ; fordított Sz. Ágostonból s megírta versekben Ráckeve város történetét. 2 A dunai s baranyai részek kiválóbb lelkészei közül megemlíthetők még Eszéki István tolnai lelkész majd baranyai püspök, Kecskeméti Mező János tolnai tanító s poéta laureatus-nak, Decsi Gáspár tolnai lelkész s senior, Czeglédi János ráckevi, Tolnai Fabriczius Bálint 3 tolnai majd baranyai, Laskói János laskói lelkészek, 1 »A dunamelléki Egyházkerület területén született amaz egyének névsorát,* — összesen 106-ét, akik 1523—1600-ban külföldi egyetemeken tanultak, közülök némelyiknek életrajzi adatait, az általuk írt művek címeit. Lásd Földvári : >Adalékok* 35—62. lapokon. 2 1. Földvári : Adalékok 50. lap. 3 Tolnai a héber nyelvet oly alaposan elsajátította, hogy a zsidók azt hitték s állították felőle, hogy nem magyar, hanem született zsidó. 1. Földvári 52. lap.
