Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
ISKOLAÉPÜLET - Az épület
78 ISKOLAÉPÜLET Búcsút mondtok ma ti is, kedves ifjutársaim, életetek egy fontos jelentős szakaszának: a szokottnál korábban véget érő iskolai évnek. Sokan közületek búcsút mondanak ma annak az intézetnek is, melynek kebelében szellemi képzettségük, érettségük, erkölcsi nagykorúságuknak veték meg alapját. Menjetek, — Isten áldása, a mi üdvkivánatink kisérnek! — A szellem, melynek műhelye volt mind eddig e hajlék, legyen óvó, legyen védő angyaltok! Áldja meg az Úr a mi kimenetelünket, — áldja meg majdan a mi bejövetelünket! Könnyes szemmel költöztünk ki a régi épületből, könnyes szemmel vonultunk be az uj, a réginek romjain emelt diszes épületbe. A szemeken rezgő könny ott a bánatos megindultságnak, itt a tiszta örömnek volt néma tolmácsa. 1894. szeptember hó 11-én tartottuk meg, kapcsolatban az 1894/5-iki iskolai évnek megnyitásával, az uj épületnek/eZ- avatási ünnepélyét. — Nem áll itt annyi tér rendelkezésemre, hogy az egyszerűségében diszes épületet, számos világos s czélszerüen felszerelt helyiségeivel s a déli keretét képező, dísztermül is szolgáló nagy, impozáns tornacsarnokot részletesen ismertessem; szorítkozom annak egyszerű, hálás kijelentésére, hogy a rövid három hónap alatt végbement nagymérvű építkezés hozzákötött várakozásunkon felül teljesen sikerült s a czélnak, melynek szolgál — teljesen megfelel. Értesítő, 1894/95. 3-5. o.
