Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
ISKOLATÖRTÉNET - Emlékbeszédek, ünnepi beszédek: Müllner Mátyás, Fridelius János, RibinyJános, Domanovszky Endre, Hetvényi Lajos, dr.JauszBéla, Peéry Rezső, Baráth Zoltán, Ikvai Nándor, dr. Lampérth Gyula, Tölli Balázs, Szimon János
41 ISKOLATÖRTÉNET az üres gőg, elbizakodottság, a törtetés, fortély s mások lekicsinylése, hanem egyedül a szellemi és erkölcsi felsőbbség az az erő, amely biztosan hódít s amit semmiféle hatalom nem verhet le soha. És te, jó alma materünk, töltsd be nagy tisztedet tovább. Fizesd vissza az építőknek, fenntartóknak, segítőknek, bőségesen azt, amivel tartozol. Sopron városára az első századért s további jóindulatáért légy ezután is a magyarság ügyének erős vára itt. Plántáld, növeld az eszmét, mit régi és mostani fenntartód: a gyülekezet és egyházkerület képvisel, t.i. azt, hogy a fejlődésnek, haladásnak örök kútfeje az Isten- és emberszeretet. Légy egyik erős oszlopa továbbra is állami létünknek, maradjon véred és lelked nagy Eötvösünk meggyőződése, mely szerint „nemzetünk jövője csakis a kultúrának kérdése". Folytatsd a hivatást mit az áldott emlékű jóltevők bíztak te reád. Ültesd a szorgalmas és derék szegény fiút tovább is oda a gazdag mellé, általa ápold az igaz emberértéknek felismerését, biztosítsd érvényrejutását, hogy azok közül, ki nagyra hivatott, egy se maradjon parlagon. Támaszd fel a testvériségnek érzetét, keltsd életre a nemes versenyt, a társadalmi igazságot, hogy minden téren csak a legjobbak jussanak előre. Adj nagyokat egyháznak, hazának, és mindezt végezd abban a tudatban, hogy a népek sorsa a szellemi és erkölcsi élet csatájában dől el. Vidd bele továbbra is az egészséges falusi magyar vért a nemzeti élet vérkeringésébe, az el nem ernyedt ideget a művelt társadalom idegrendszerébe s tőled telhetőleg munkáld továbbra is jövőnknek testi-lelki egészségét, tápláld nemzetünk életét. És Te, világosságnak, igazságnak, életnek örökkévaló Ura, ki negyedfélszázadon át erős várunk voltál, maradj velünk, vezess előre az által, aki a népeket megtartó kultúra alfája és ómegája, kezdete és célja. Add, — hisz csak te adhatod — hogy e mai szép ünnep ne a szavaknak napja maradjon csupán, hanem a tiszta, erős és nagy elhatározásé. Ez legyen ünnepünk koronája, mert csak ez lesz biztosítéka annak, hogy aki „dicsőt, magasztost így magasztal, van élni abban hit, jog és erő". Megjelent: Líceumi Értesítő 1907/08. 17-23. o.
