Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)

ISKOLATÖRTÉNET - Emlékbeszédek, ünnepi beszédek: Müllner Mátyás, Fridelius János, RibinyJános, Domanovszky Endre, Hetvényi Lajos, dr.JauszBéla, Peéry Rezső, Baráth Zoltán, Ikvai Nándor, dr. Lampérth Gyula, Tölli Balázs, Szimon János

35 ISKOLATÖRTÉNET lői kebelt hidegen nem hagyhatja. Ezen emlékezetes nap azonban, szeretett tiszttársak! bennünket is kötelességeink komolyságára fi­gyelmeztet s azoknak egész terjedelmét elevenen tünteti fel képze­letünkben. De mi meg fogjuk érteni az emlékek figyelmeztető szóza­tát, mi elődeink buzgóságától ihletve a szülői szeretetnek drága kin­csét a ránk bízott ifjúságot szeretettel és komolysággal fogjuk vezé­relni a lelki üdv czélpontja felé: mi a protestáns egyház elveit meg­tagadni soha nem fogjuk, mi, hogy a haza, ezen közös anyánk irán­ti tartozásunkat lerójuk s a részvétlenség és közönyösség bűnébe ne essünk, a magyar nemzetiségnek tehetségünk szerint hűséges ápo­lói leszünk, tisztelve e mellett minden nemzetiséget; mi a gondolat és erény igazságának útjairól letérni soha nem fogunk; mert él ke­belünkben azon hit, hogy csak az igazság tesz bennünket szabadok­ká. És ha mi e feladat megoldásában már csak állhatatos törekvést és hülni nem tudó buzgóságot fejtünk ki, akkor pályánkon gazdagon leszünk megjutalmazva a világ bizalma, életünk utolsó perczében pedig lelkiismeretünk azon vigasztaló szózata által: nem híjában él­tünk. Titeket pedig t. h. szüléket és nem szüléket nem fog-e ezen ün­nepélyes és ritka nap, melyben annyi dicső emlék merül fel, tano­dánk iránti szeretetre, a tudományok pártolására és a szellemi vilá­gosságért lelkes áldozattételre felbuzditani? Jusson eszünkbe őseink hitbuzgósága és áldozatszeretete, jussanak eszünkbe üldöztetéseik és kitartásuk, jussanak eszünkbe tanodáink megmentéséért kiál­lott szenvedéseik, ne feledjük a szellemi világosságnak üdvös hatá­sát, ne feledjük, hogy nekünk protestánsoknak minden támaszunk csak magunkban van és e mai nap oly nemes tettek szülőjévé válha­­tik, melyeknek koszorúját utódaink hálás kézzel fogják megkötni. És ha a f. t. egyházkerület és az egyesek oly pártolása, mely intézetünk teljes virágzásához okvetlen föltétel, a tanárok hivatalukbani buzgó­­ságával és a szeplőtelen igazság utjáni hálaadásaikkal összeforr: ak­kor t. h. legyen tanodánk sorsa bármily viszontagságos, legyen tör­ténete bármily végzetteljes, lesz tanodánknak egy kincse, mely min­den sors minden változás hatalmán győzedelmeskedve változhatat­­lanul megmarad, s ezen kincs a jó szellem, melly az Istentől áldáské­pen azokra száll, kik igazságának országában tiszta szívvel s kitartó buzgósággal munkálkodnak. Megjelent: Tudósítvány a Dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület soproni nyilvános Főtanodájá­ról az 1857/8 diki tanévben. 14-20. o.

Next

/
Thumbnails
Contents