Payr Sándor: A pietismus paedagogikája. Spener, Francke és a magyar pietista nevelők. Pozsony 1908. (Különlenyomat a Theologiai Szaklap 1907. és 1908. évfolyamából)
ELSŐ RÉSZ. A pietismus lényege és nevelési irányának alapvetői. - II. A pietismus képviselői neveléstörténeti fejlődésükben
die Katechismusexamen (Richter i. h. 131 — 147 1.). üeber die Anführung der Kinder zum Gebete (U. o. 125—130. 1.) stb. Igen nagy számmal vannak és igen becsesek Franckenak iskolai szabályzatai és értesítői, melyekből nevelési elveit és iskola rendszerét közelebbről is megismerhetjük. Ezek „Ordnung und Lehrart, Instruktionen" stb. címek alatt szerepelnek. A fontosabbakat közli Richter K. i. h. 393—578 1. Kézirataiból ujabban is adott ki egy ilyent Fries V. árvah. igazg. „Grosser Aufsatz" címen. Halle 1894. Ilyen bámulatos nagy és sokoldalú munkásság között érte aíhalál 1727. jún. 28. A hálás utókor 1829. Rauch által készített érc szobrot emelt neki, mely az udvar keleti részén a paedagogium előtt áll. A szobrász papi ornatusban rajzolta a mestert. Mellette két gyermek, a nagyobbik fiu, ki bibliát tart honalja alatt, a kisebbik imádkozó leányka. Francke balkeze ez utóbbinak fején pihen, míg jobb kezével ég felé mutat. A szobor felirata elől: Francke Hermann Ágoston s alatta kisebb betűkkel: Ő bízott az Istenben. Hátúi pedig: Ez intézetek alapítójának a hálás utókor 1829. Francke már nemcsak kateeheta, hanem igazi paedagogus volt; amit Spener megkezdett, azt ő szélesebb mederben folytatta. Vallásos világnézete a két férfiúnak egy és ugyanaz. Francke Spener szárnyai alatt nevekedett. De a tanítvány a mester vállaira állva messzebb látott. Ő a vallásoktatás mellé már az életre szükséges egyéb ismereteket is oda sorozza. Nagy hitével, fáradhatlan mozgékonyságával, fokról-fokra haladó gyors sikereivel megtöri a közönyt, elnémítja a csufolódókat, megnyeri a társadalmat és felkölti az áldozatkészséget. Nagyszerű tervei általános tiszteletet keltenek. Egyik intézetet a másik után alapítja. A jövedelemforrásokat szinte csudásan teremti elő. A nevelés áldását közkincscsé teszi igazi keresztyén szellemben, hogy abban ne csak az árva- és koldusgyermek, hanem a más világrészben lelki vakságban sínylődő pogány is részesüljön. Annyi jeles tulajdonsága, nagy hite, kiváló gyakorlati érzéke, nagy emberismerete és szívós akarata mellett is különösen kitűnik páratlan szervező tehetsége, erre igazi charismája volt. Annyi intézetet kormányozni, igazgatni, rendben, virágzásban tartani s fennállását századokra is biztosítani csak ő volt képes. E részben előtte Ratke s utána Basedow nem érték őt utol, sőt kimondhatjuk, Comenius és Pestalozzi sem. Comeniusnak üldözött, hányatott élete nem adott alkalmat hasonló alkotásokra. Terveit pl. nálunk Sárospatakon is csak részben tudta megvalósítani. Pestalozzi pedig melegen érző szívével, az emberekhez való nagy bizalmával nem tudott oly erélyt és önállóságot kifejteni, hogy ifferteni nevelő intézetének fennmaradását biztosíthatta volna. Francke továbbá nemcsak praktikus nevelő, hanem egyszersmind szélesebb látkörű theoretikus is volt. Más paedagogusok munkáit olvassa, kiadja s maga is ír rendszeres neveléstant. A
