Payr Sándor: A pietismus paedagogikája. Spener, Francke és a magyar pietista nevelők. Pozsony 1908. (Különlenyomat a Theologiai Szaklap 1907. és 1908. évfolyamából)

ELSŐ RÉSZ. A pietismus lényege és nevelési irányának alapvetői. - II. A pietismus képviselői neveléstörténeti fejlődésükben

Az ifjú Rappolstein grófnak kíséretében 1661. Württemberget járja be s Eberhard herceg kértére a tübingeni egyetemen néhány hónapon át felolvasásokat is tartott. Hamar megszerették, alig akarták elbocsátani. De honvágya Strassburgba vitte vissza 1663. Szülei innen származtak s ő is strassburginak vallotta magát. Itt 3 éven át lelkészi hivatalt viselt s mint magister, történelmi és bölcsészeti tárgyakból felolvasásokat is tartott az egyetemen. Itt lett a theologia doctora is 1664. Slzélesebb körű és mélyebbre ható lelkészi munkássága a Majna m. Frankfurtban vette kezdetét 1666. A 31 éves férfiura itt egyszersmind az esperesi tisztet is reá ruházták. Szomorú állapotokat talál a városban és vidéken mindenütt. Tudatlanság, erkölcstelenség, egyháziatlanság és közöny tartja fogva a lelkeket. Az ifjúság oktatásával kezdi meg az építő munkát. A katekizáció itt Frankfurtban szerencsére még meg volt ugyan valahogy, de csak immel-ámmal vették. Másutt már a nevét is elfeledték. A papok rangjukon alul való dolognak tekintették s a tanítóra bízták. Spener maga lép a gyermek sereg elé, kezükbe adja Luther kátéját. Lelkész társait is hasonló munkára serkenti és kötelezi. A járatlanoknak útmutatást ad irodalmi műveivel. Első ezek között: Einfältige Erklärung der christl. Lehre nach der Ordnung des kleinen luth. Katechismus 1677. Ez nem a tanulók, hanem a lelkészek számára készült oly célból, hogy útmutatóul szolgáljon katékizációk tartására. Hat évvel később jelent meg 1683. „Tabulae catecheticae

11 c. latinnyelvű műve, melyben 108 tabellába összefoglalt, könnyen áttekinthető dispositiokat adott kezdő és járatlan katecheták számára. Hivatali utóda Pritius György, frankfurti lelkész e művet 1717 német nyelvre is lefordította s bővebb magyarázatokkal ellátta. Ugyan itt Frankfurtban elevenítette fel Spener külön előkészítő oktatással egybekötve a konfirmációt. Ez is sok nehézséggel járt. Eleinte csak a szomszéd falusi gyülekezetekkel tudta elfogadtatni, Frankfurtban a városi hatóság mint újítást nem engedte meg. Már a katekizációkra is begyűjtötte a felnőtteket a templomba. De ez nem volt elég. A collegia pietatis mint ecclesiolae in ecclesia által is nevelni akarta ezeket. 1670 óta hetenként kétszer gyűjtötte össze dolgozó szobájában azokat, kik különben is már jól indultak és Spener céljaira alkalmas eszközökül ígérkeztek. Imádság után Lütkemann, Baile, Hunnius Miklós műveiből olvastak fel egy-egy szakaszt, majd az evangéliumokból, később pedig a vasárnapi prédikáció tartalmát rekapitulálták. 1682 óta ez összejövetelek a templomban tartott írásmagyarázati órákká, alakultak át. Voltak természetesen, a kiknek ez az újítás sem tetszett. Az összejövetelek látogatóit itt nevezték először pietistáknak. Ez a szónak történeti eredete. Hogy mi volt Spener célja ez összejövetelekkel, azt kifejtette „Das geistliche Priesterthum'

1 c. 1677 megjelent művében, mely-