Payr Sándor: Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. Budapest 1928. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 5.)

I. Származása és tanulóévei Bécsben, Ferrarában és Rómában.

berühmbt Mann Conradus Celtis ein Legent da gewesen ist, von welchem er sich in lateinischer sprach etwas gebessert hat." *) Bécsi tanárai közül tehát Celtis tudós humanista a legkiválóbb, akinek több magyar tanítványa is volt s aki mint a Dunai Tudós Társaság magyarországi fiókjának megalapítója, többször járt Budán. Valószínű, hogy tanítványának, Cordatusnak útját Magyarország felé már ő egyengette. Bécsi jeles humanista volt ebben az időben Celtis utóda, Cuspinianus is, akinek Luther a wormsi első kihallgatása után még azon a napon 1521 ápr. 17. írt levelet s aki 1528. Csepregen és Sopronban is járt királyi kiküldetésben. Ezt a Cuspinianust is Cordatus mesterei és barátai közé számíthatjuk.

2

) Bécset elhagyva Cordatus az osztrák tanulók szo

: kása szerint 1508 körül Itáliában folytatta tanulmányait. Ferrarában Aquinói Tamás és Gerson János műveit tanulmányozta és Melanchthon fentebbi Előszava szerint itt már doktorrá is avatták.

3

) Aztán 1510 körül elment Rómába. Itt szerzett tapasztalatairól többször szól később a Lutherról írt naplójában is. így mondja el, hogy ő maga is hallotta Rómában prédikálni azt az Egyed nevű ágostonrendű szerzetest, aki II. Gyula pápa ellen lázította a népet s arra hívta fel, hogy ostromolják meg az Angyalvárt. Viterbói Egyed volt ez, aki 1512 május 2. mondta ezt a prédikációt. Cordatus tehát 1512 tavaszán volt Rómában. És szemeivel látta Cordatus azt is, hogy Gyula pápa kibontatta azokat az ablakokat és ajtókat, amelyeken rajta volt elődének, VI. Sándornak címere. (Cordatus naplója. Wrampelmeyer i. m. 14.58. 414. Luthers Tischreden, Weimar 1913. II. k. 348. 1.). Cordatus ifjú korából több adatot nem ismerünk. *) Bindseil i. m. 362. 1. Wrampelmeyer, Tagebuch über M. Luther 13. 1. '-') Fogel S. Celtis Konrád 30. 39—44. 49. 66. Masznyik E. Luther. M. művei. II. k. 439. Bunyitay, Ehtört. Emi. a hitújítás korából 1. 374. 3

) Ernach ist er in Italien gezogen und hat ein Zeitlang die Doctores Theologie zu Ferraria gehört, ist auch in der selbigen Universitet Doctor worden. Nu hat er nit alleine Thomam und dergleichen verwirte Scribenten gelesen, sonder hat auch darneben Gersonem vleissig angesehen, der etlich grobe irrthumb von menschen Satzungen gestraft hat etc. (Vorrede Melanchthons. Bindseil i. m. 362. 1.). la