Payr Sándor: Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. Budapest 1928. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 5.)

II. Cordatus Budán 1512 óta. A budai tanács német tanítókat választ már Cordatus előtt és az evangélikus Speratus Pált lelkészül hívja 1521. Cordatus budai jó sorsával dicsekszik.

II. Cordatus Budán 1512 óta. A budai tanács német tanítókat választ már Cordatus előtt és az evang. Speratus Pált lelkészül hívja 1521. Cordatus budai jó sorsával dicsekszik. Fentebbi életírói szerint Cordatus már 1510-ben Budán volt. De ezt az időpontot legalább két évvel későbbre kell tennünk. Wrampelmeyer budai lelkésznek mondja.

1

) De lehetett az ekkor már 36 éves Cordatus tanár is Budán. A magyar fővárosnak a XVI. század elején egyeteme ugyan nem volt, de Thurzó Elek kincstartónak számadásai II. Lajos korából hét iskolát említenek. Ezekbe a németajkú polgárság sokszor hívott külföldi tanerőket. Buda tanítói közül ismeretesek: Rorbeck Pongrác 1480-ból, ki később Pozsonyban lett kanonok és plébános; Tobriacher Ulrik, akiről Vadianus Joakim bécsi humanista írja 1513-ban, hogy ez Budán ,,ludo literario praefectus nec protritae eruditionis vir", aki nem egyszer fogadta őket Budán „humaniter et eleganter". Később ez is pozsonyi kanonok lett.

2

) A reformáció korából ismeretes Grynaeus Simon és Vinsheim Vida budai tanárok neve is, akiket Stockei Lénárd és Sculteti Szeverin említ. Karácsonyi János az utóbbit éppen nem ismeri el ilyennek, Grynaeus budai munkásságát pedig csak az 1516—19. évekre korlátolja. De ezt már Zoványi sem tartotta elfogadhatónak. Heyden Sebald nürnbergi tanár is, akinek Colloquia Puerilia müvét Sylvester János fordította magyarra, 1519 körül Budán vagy Bruckban a Lajta mellett volt mint kántor Grynaeus segéde. Grynaeust, aki Melanchthonnak pforzheimi tanulótársa s azután Bécsben volt tanár, Ország János váci püspök a dominikánusok vádjára 1523. börtönbe vetette, ahonnan előkelő férfiak és nők szabadították ki, de menekülnie kellett hazánkból.

2

) Hogy a budai polgárság II. Lajos idejében már lutheránus lelkészeket hívott, az a Württembergből való Speratus Pálnak, egyik első énekírónknak, Luther bizalmas barátjának esetéből ismeretes. Ez a buzgó sváb theologus, *) Im Jahre 1510 ist er bereits Pfarrer in Ofen. Wramp. i. m. 58. 2

) Békefi R. A népokt. tört. Magy. 325. és 371. a

) Bunyitay Eht. Emi. I. 552. 1. Dézsi L. Heyden S. Gyerm. Besz. 4. I. Révész I., Dévai M. 21. Zsilinszky, Vallásügyi tárgy. I. 15. Zoványi, Kisebb dolg. 26. 1.