Payr Sándor: Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. Budapest 1928. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 5.)
I. Származása és tanulóévei Bécsben, Ferrarában és Rómában.
Luthernek egyik legkedvesebb házibarátja és munkatársa s mint ilyen kezdi meg az asztali beszélgetések (Tischreden) feljegyzését, amiben mások is Cordatus példáját követik. Luther tiszta evangéliomi tanát heves szenvedélylyel védi Cruciger, Melanchthon és a filippisták ellen. Kiadott Postillájában is többször emlékezik magyarországi dolgairól s a budai gyülekezetről. A hazánkba induló német segélyhad számára intelmeket ír s ehhez csatolva jelenik meg először Luthernek a pápa és a török ellen írt híres éneke. Méltó lesz tehát vele foglalkoznunk. Életrajzához a pápai követeknek Budáról írt jelentései, a bányavárosoknak, Szálkai prímásnak és Luthernek levelei, Cordatus művei és Melanchthonnak Cordatus Posztillájához írt előszava lesznek a főforrásaink; valamint Götze, Plitt, Wrampelmeyer, Köstlin, Kolde, Bauhofer, Fraknói, Pokoly és Zoványi idevágó munkái. 1 ) /. Származása és tanulóévei Bécsben, Ferrarában és Rómában. Cordatust némelyek régebben magyar- vagy morvaországi huszita családból származtatták. 2 De Luther és Melanchthon helyesen mondja őt ismételten is osztráknak. (Austriacus, in Oesterreich). A wittenbergi anyakönyv bejegyzése szerint Weissenkirchen a szülőhelye. Alsóausztriában a Duna jobbpartján a Wachau szép völgyében Stein és Melk között épült ez a kis mezőváros. Régi megerősített_temploma van, lakói ma is szőlőmíveléssel foglalkoznak. A huszitizmus majd pedig a reformáció is korán elterjedt az egész Wachauban. Cordatus szülei is huszita földmívesek voltak, akiktől 1476. született. Magasabb iskoláit Bécsben 1501 és 1508 között végezte. Melanchthon, aki személyes érintkezés útján is jól ismerte, Cordatus német posztillájához írt előszavában mondja róla: „Und ist dieser Conradus Cordatus in Oesterreich geboren und hat in seiner Jugend in der löblichen Universität zu Wien studiert, die Zeit, da der hochgelehrt und *) Götze L. XIV. Jahresb. des Altmärk. Vereins für Gesch. 57—88. I. Salzwedel 1861. Plitt, Allgem. deutsche Biogr. IV. 475. Bindseil, Melanch. epist. quae in Corp. Ref. desiderantur. 1874. 360—364. Kolde, Analecta Lutherana, Gotha 1883. Wrampelmeyer, Tagebuch über M. Luther, geführt von C. Cordatus. Halle 1885. Loesche, Luther, Mel. Calvin in Östr.-Ungarn. Tübingen 1909. 68. 174. 2 ) Id. Révész Imre és Perthes Theol. Handlexikon. Gotha 1890.