Payr Sándor: Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. Budapest 1928. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 5.)
Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. Pokoly József már 1892-ben felhívta a figyelmet Cordatus Konrádnak érdekes, de több tekintetben még vitás életrajzára és várta az erre vonatkozó további kutatásokat. Tagadta, hogy Cordatus Mária királyné udvari papja volt, sőt azt is kétségbe vonta, hogy Budán akár csak városi pap is lehetett volna. 1 ) Fraknói Vilmos, Ortvay Tivadar, Zoványi Jenő ellenben továbbra is budai lelkésznek tekintette Cordatust. A mohácsi vész négyszázados évfordulójával kapcsolatban ismét forgalomba került Cordatus neve, de behatóbban, sajnos, senki sem foglalkozott vele. Pedig egyháztörténetünknek ez az érdekes alakja nagyon is megérdemli, hogy életét s különösen magyarországi szereplését kiemeljük a homályból. 2 ) A figyelmet több tekintetben is magára vonja. Huszita családból származott s már a reformáció előtt Budán volt jól fizetett hivatalos állása. Itt ismerkedvén meg Luther irataival, ő lett Budának az első ismert lutheránus lelkésze. Heves, támadó beszédei miatt száműzetést és hosszú, kemény fogságot is szenvedett Budán és Esztergomban. A reformáció tanait könyvek terjesztésével is igyekezett megismertetni. Szemtanuja levén ő is, miként Brodarics szerémi püspök, a veszni indult ország züllött állapotának, később külön könyvecskét írt a mohácsi vész okairól. Mint Mária királyné kedvelt papja és mint Luthernek bizalmas jó barátja, a szellemi érintkezést köztük ő indította meg. Száműzetése után is melegen érdeklődött a magyar reformáció sorsa iránt. Miként Luther, úgy Cordatus is a török ellen való háborúra ösztökélte a németeket. A volt budai pap lesz Wittenbergben *) Pokoly J. Cordatus Konrádról. Prot. Egyh. Isk. Lap 1892. 858. 2 ) Budára vonatkozólag a török dúlás miatt kevés adatunk van. Dr. Ányos Lajos orsz. főlevéltárnok úr, mint e téren szaktekintély, közölte velem, hogy a budai oklevelekben nem találkozott Cordatus nevével.