Payr Sándor: Emlékezés Doktor Lackner Kristófról, Sopron szab. kir. város első nagy polgármesteréről, halálának háromszázados évfordulóján (1571–1631). Sopron 1932.

V. Városépítés és városszépítés. Lackner mint polgármester

(Míg másoknak szolgálok, én magam megemésztődöm.) De nemi feledkezett meg Lackner Sopron anyagi gazdagságáról sem. A régi időben e városnak életforrást, gazdagságot, hírnevet a kitűnő soproni bor adott. Azért midőn 1617-ben különös jó áldott bortermésük volt, Lackner Isten iránti hálából és örök emlékezetűi az emeleti folyosó csarnokának csúcsíves boltozatára irattá aranyos betűkkel: Annus aureus 1617. Ott volt ez a felirat egészen a régi épület lebontásáig. Az evangélikusok ez évszámmal a reformáció első százados jubileumára is gondolhattak volna, amint Bitsén Thurzó György nádor házában és Lőcsén Thurzó Szaniszló kastélyában a magyar főurak 1617. nagy fénnyel, zenével és lakomával ünnepelték a reformációt. A soproniak is megülték a templomban, de a városházára nem vitték ki a jubileumot. Lackner különben a részegség ellen is festetett jelképet a nagyterem ajtaja fölé: egy zabolát róla csüngő szőlőfürtökkel s ennek ellenébe szegezett dárdával, a felirata pedig: Regnat, sed ad perniciem. A nagyon tömör jelkép azt mondja: a szőlőnedv féktelenséget szül és veszedelemmé Visz. Lackner az 1619. évben Esterházy Miklós gróffal mértékletességi egyletről (coúlegium sobrietatis) levelezett s már az alapszabályokat is elkészítette. Lackner tehát épített, szépített a városban. Valószínűleg a maga két emeletes piaci házát is ekkor építette oly díszesre. A polgárság pedig követte a példáját. Az 1615. és 1616. évben különösen nagy volt az építési kedv az egész városban. Russ János krónikája emiatt meg is rója a polgárokat: »Diese zwei Jahre waren rechte Baujahre, indem Jedermann, der nur Geld hatte, Häuser zu bauen angefangen, meistenteils aus Uebermuth, Pracht und Trotz.» A krónikás kissé sötéten látott. Sopronnak egy Zuana Péter nevű építőmestere volt, aki 1568. Akách Miklós plébános házasságkötésénél tanúskodott s építőmester volt a fia is. Valószínűleg olasz család, mert Győrött, Sopronban és másutt is olaszok építették az erődítményeket. 1595-ben is egy olasz építész szerepel Sopronban a fiával s egy kőmívessel. A Zuánák összeházasodtak a soproniakkal s nagy szerepet játszottak a városban. Több tudós és tekintélyes tagja volt a családnak. Zuana Péter polgármester volt s 1666. ő alapította az első soproni könyvtárt. Valószínűleg a Zuanák kezdték meg a mohácsi vész után az építkezéseket, de Bocskay hadjárata után Laeknernak volt legnagyobb érdiemé Sopron újjáépítésében.