Payr Sándor: Emlékezés Doktor Lackner Kristófról, Sopron szab. kir. város első nagy polgármesteréről, halálának háromszázados évfordulóján (1571–1631). Sopron 1932.

VI. Lackner építő munkája az egyházban és iskolában

VI. Lackner építő munkája az egyházban és iskolában. A jeles, buzgó polgármester nem csak házakat, várfalakat és tornyokat épített, hanem szellemi téren is alalpvető, értékes építő munkát végzett. Folytaitta kulturális tevékenységét, melyet 1604. a Studiosus Szövetség alapításával megkezdett. Illésházy 1606. azzal bocsátotta el Lacknert Bécsből, hogy a soproni evangélikusok most a bécsi béke után hívjanak bátran lelkészt. Ezt meg is tették. A 22 évi szünet és lelki szomjúság után a szepességi Egerer Jakab lelkész, aki Ricingből jött ide, kezdett el prédikálni Gáger Balázs házának nagytermében. Ez az a nagy ház a templom mellett, melyet ma Kis János emléktáblája díszít. Egerért azért hívták meg: «weil er ein guter Űnger sei.» (Mivel jó magyar.) Igazgatónak pedig a latin iskolába az eisenachi Magiszter Franck Istvánt hívták meg, a strassburgi egyetemi volt hallgatóját. Magyar lelkésznek is most Farkasdi Márton jött ide Hegyfaluból. A soproniak a plébánossal és Náprágyi Demeter győri püspökkel való tárgyalásaikban és szerződésekben is négyszer hivatkoznak arra: «weil fast die ganze Gemeinde evangelisch... denn ein ganze Stadt fast alle der Aug. Conf. zugethan». Ezért követelték, hogy Szent Mihály templomában is közösen járhassanak. 8 óráig legyen a mise, azután pedig az evang. istentisztelet, amint ez így volt Ferdinánd, Miksa és még Rudolf király idejében is, míg az ellenreformáció be nem ütött. A győri püspök ezt nem; engedte meg, inkább abba nyugodott bele, hogy a Szent Lélekről nevezett legyen a r. kath. parochiális templom. Ezt a hosszú vitás ügyet is Lackner vitte dűlőre, ö ugyanis 1613. a pozsonyi országgyűlésről Hamburgba ment II. Mátyás elé s onnan hozta meg ia király jóváhagyását . Dobner Ábrahám Egyed ezt mint Lackner egyik legnagyobb érdemét említi az életrajzában (101. 1.). Náprágyi püspököt egyébként is a legértékesebb Kunigunda-beneficiumimal kötelezték le és a kibékülés jeléül Lackner neki ajánlotta «Maiestatis Hungáriáé Aquila» című munkáját. (Keresztúr 1617). Az egyházszervezés oly szépen haladt előre, hogy a kőszegi lelkész, Hartlieb György, magiszter és poéta laureatus Lacknert és szenátortársait «ob restauratani Evangelii doctrinam» már 1610. latin versekben üdvözölte. (Anagrammata HungaroSopronia. Keresztúr 1610.) És az egyház mellett különös gondja volt Lacknernek az újra megnyílt latin iskolára. Első életirója szerint ő írt iskolai törvényeket (Leges Scholasticae) a rektor, tanárok és tanulók számára. Mint iskolafelügyelő (inspector) és polgármester gyakran látogatta az osztályokat.