Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

HARMADIK SZAKASZ. Gyurátz Ferenc, a püspök. - XXII. Dr. Berzsenyi Jenő, az új felügyelő. Vallásbékét hirdető római katholikus főpapok a győri beiktató ünnepen. Templomavatás Szentgotthárdon és Pozsegában. Gyurátz beszéde a pozsonyi diakonisszaház megnyitó ünnepén. A zsinat megnyitása 1913.és Gyurátz indítványa. A püspöki évek irodalmi terméke

választották meg. Összesen 127 tagja volt a zsinatnak. Hosszasan tárgyalták az ügyrendet. 9-én érkezett a lesújtó távirat, hogy a jeles tehetségű Veres József orosházai esperes-lelkész meghalt. A zsinat jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét. Gyurátz naplójába írta, hogy az Ügyrend 65 paragrafusa két napot foglalt le s így mintegy 2500 koronájába került az egyháznak. Megválasztották a különböző szakbizottságokat. Gyurátz a belmissziói bizottságnak lett az elnöke. A beérkezett kérvényeket és javaslatokat az illető szakbizottságoknak kiosztották s kimondták, hogy a munkálatok elkészülte után a jövő év október havában fogja az elnökség a zsinatot a tárgyalásokra ismét összehívni. Ennek azonban szomorú vége lett. Kitört a világháború. 1914-ben egyetemes, sőt kerületi gyűlést sem lehetett tartani. Prónay báró csak 1916. okt. 3-ra hívhatta össze ismét a zsinatot. Kilencvenen meg is jelentek. De az előértekezleten épen Gyurátz tette azt a kényszerült indítványt: mivel a zsinatolásra őfelségétől kért három évi idő folyó évi dec. 8. letelik, addig pedig a törvényjavaslatokat letárgyalni nem lehet, azért a zsinat munkásságát ez idő szerint a világháborúra való tekintettel befejezettnek jelenti ki. Az előértekezlet ezt egyhangúlag elfogadta s Prónay kérte, hogy Gyurátz ezt a zsinat másnapi ülésén írásban is terjessze elő, ami meg is történt. «Hogy mikor jön kedvező idő a zsinattartásra — írja Gyurátz — azt ma senki meg nem mondhatja.» Az egyetemes ügyek közül az Egyet. Agenda szerkesztésével a püspöki értekezlet még 1912. okt. 15. Geduly püspököt bizta meg, de az ügy nehezen haladt előre, s később ennek szerkesztését is Gyurátz vette át. Mint az egyet, énekügyi bizottság elnöke évenként összehívta a tagokat, de a munka nehezen haladt előre. Alapul az új dunántúli énekeskönyvet fogadták el s ehhez akartak a tótajkú gyülekezetekre való tekintettel a Tranosciusból fordított több éneket is felvenni és próbafüzetben kiadni. (Napló VI. 100. 195.) A közös prot. bizottság munkájával nem volt Gyurátz megelégedve: a tagjaiban nincs elég erély és határozottság s hiányzik a kölcsönös bizalom. Mint a főrendiház tagja is lelkiismeretesen vette a dolgát, az ülésekre pontosan eljárt és majdnem minden alkolammal felszólalt. A kormány és Tisza István ellen indított kimé-