Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

HARMADIK SZAKASZ. Gyurátz Ferenc, a püspök. - XXII. Dr. Berzsenyi Jenő, az új felügyelő. Vallásbékét hirdető római katholikus főpapok a győri beiktató ünnepen. Templomavatás Szentgotthárdon és Pozsegában. Gyurátz beszéde a pozsonyi diakonisszaház megnyitó ünnepén. A zsinat megnyitása 1913.és Gyurátz indítványa. A püspöki évek irodalmi terméke

letten harcot Gyurátz feltétlenül elítélte. B. Prónay Dezső egyik fővezére volt az ellenzéknek s nem titkolta rosszalását, hogy Gyurátz a kormánypárt mellett foglal állást. Fájdalommal jegyezte ezt a püspök a naplójába, aki különben nagy tisztelője volt Prónaynak fiatalkora óta. A gyülekezeti ügyeket is Pápán a régi lelkipásztori hűséggel vezette Gyurátz. Nagy segítségére volt Baldauf Gusztáv a titkár és unokaöccse, Mesterházy László a másodlelkész. Káplánjai gyakran, majdnem havonként változtak. Sokszor ő maga ment ki a filiákba most is, különösen a számadógyűlésekre. Szép egyházi hagyományok most is fordulnak elő. Eőri Szabó Sándorné Szeleczky Ida emlékére gyermekei 1000 K alapítványt tettek. Berecz János volt buzgó gyülekezeti pénztáros, aki mint agglegény az irgalmasrend kórházában halt meg 1914. ápr. 3-án, a pápai gyülekezetnek végrendeletileg 20.000 koronát hagyott. Koporsóját Gyurátz a templom udvarára hozatta és nagy közönség jelenlétében ő mondta felette a halotti beszédet. Irodalmi munkássága a püspöki években már nem lehetett oly gazdag mint azelőtt. Kiadott alkalmi beszédeit fentebb már felsoroltuk. Ő szerkesztette továbbra is a pápai Évkönyveket s ebben több prédikációját és emlékbeszédét közölte. (Milleniumi beszéd • 1896. Gyászbeszéd Erzsébet királyné halálára 1898. Karácsonyi beszéd 1901. nagypénteki 1903. óévesti Zsolt. 90, 1—3. v. 1904. húsvéti 1905. Emlékezés Kossuthról 1902. II. Rákóczi F. emlékére 1903. egyházi ének a Bocskay-ünnepre 1906.) Bővített kiadásban bocsátotta közre 1902. mint fentebb láttuk, a Kézi Agendát is. Irt ezeken kívül most is igen sikerült népies elbeszéléseket, melyek a vallásos és hazafias érzelmek felkeltését és ápolását célozták s érdekes meseszövésükkel, a magyar néplélek alapos ismeretével és népies, de mégis választékos és költői nyelvükkel, élénk, színes előadásukkal tűntek ki. Gusztáv Adolf életrajza az északi népekre is felhívta figyelmét. Vett beszély tárgyat a svédek, norvégek életéből és történetéből, a lengyel szabadságharcból sőt Amerikából is, az északi és déli államoknak a rabszolgakereskedés miatt indított háborújából. Ilyen oktató és építő célzatú, de magas irodalmi színvonalon álló elbeszélései voltak: «A gyermekek imája» a