Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

HARMADIK SZAKASZ. Gyurátz Ferenc, a püspök. - XXII. Dr. Berzsenyi Jenő, az új felügyelő. Vallásbékét hirdető római katholikus főpapok a győri beiktató ünnepen. Templomavatás Szentgotthárdon és Pozsegában. Gyurátz beszéde a pozsonyi diakonisszaház megnyitó ünnepén. A zsinat megnyitása 1913.és Gyurátz indítványa. A püspöki évek irodalmi terméke

az országházban a legádázabb küzdelem Tisza István ellen. Az ellenzék minden eszközt felhasznált, az utcai tüntetésektől sem riadt vissza. Szept. 25-én volt a dunántúli reformátusok rendes évi gyűlése Pápán Antal Gábor püspök és Tisza István főgondnok elnöklete alatt. A szocialisták már a vasúti állomáson inzultálni és megdobálni akarták Tiszát, a rendőrség csak nehezen tudta meggátolni. A városban is, amerre Tisza járt, jobbról és balról szocialista csoportosulások mutatkoztak, csak az őrjárat verte szét őket Gyurátz ilyen körülmények között is rendes szokása szerint elment a reformátusok gyűlésére, sőt Antal püspökkel és Tiszával a közebédre is. Minden utcából népcsődület kiáltozott reájok. És ez nap történt, hogy este a szocialisták az evang. paplak egyik ablakát is betörték. Az egyetlen lüntetés, amely Gyurátzot valaha Pápán érte. Még a kommunisták sem merték bántani a világháború után. Sok vesződséget és izgalmat okozott a püspöknek 1913. a b .... helyi lelkészválasztás is. A kisebbségben levő párt tagjai többször eljöttek Pápára s már szinte szenvedélyes, tiszteletlen hangon követelték az adminisztrátornak a választásból való kizárását. Még áttéréssel is fenyegetődztek. Gyurátz látva, hogy a csillapító főpásztori beszéde már nem használ, katonai szigorúsággal rivalt reájok: «Azt" montjátok, kitértek kérdezé és tüzes szemeiből szent harag lövelt reájok — hát tudjátok meg: amíg a kerti fámon egészséges, szép a gyümölcs, addig gyönyörűségem van benne; de ha férges az a gyümölcs, sőt már rothad, akkor magam is megrázom a fát: hadd hulljon a férgese! És most elmehettek.» . Az ajtóra mutatott. Azok pedig szégyenkezve kotródtak el, megbánták, hogy a legjobb szívű embert megbántották. Nem tértek ki, a választásban is megnyugodtak. (N. Gy. káplán fültanunak feljegyzése. Gyurátz az ilyen jeleneteket nem írta naplójába, de ekkori nehéz küzdelmét többször is említi. VI. k. 123. 127. 132. 1.) Az egyházi szükség Gyurátzot néha anyagi erején túl is elragadta az áldozatkészségre. 1912-ben Szlavóniában a pozsegai zsenge evang. gyülekezet a város által határidőre adott telken kénytelen volt a paplak és imaház építését megkezdeni, de elfogyott a pénzük, kölcsönt nem kaptak és az építőmester beperléssel fenyegetődzött. Az elöljárók 15.000 koronáról váltót állítottak ki s a püspököt kérték