Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

HARMADIK SZAKASZ. Gyurátz Ferenc, a püspök. - XXII. Dr. Berzsenyi Jenő, az új felügyelő. Vallásbékét hirdető római katholikus főpapok a győri beiktató ünnepen. Templomavatás Szentgotthárdon és Pozsegában. Gyurátz beszéde a pozsonyi diakonisszaház megnyitó ünnepén. A zsinat megnyitása 1913.és Gyurátz indítványa. A püspöki évek irodalmi terméke

üres állások nálunk nem állanak a püspök rendelkezésére. Gyurátz komoly önvizsgálatra és az evang. theol. tanfolyamok hallgatására utasította az ilyen sajnálatra méltó klerikusokat. Fiatal, éretlen korukban nem ludják, mit cselekesznek, mire vállalkoznak. A szülői önzés később megboszulja magát. (Lásd a naplót VI. k. 29. 84. 293. 1. VII. 170. 1." sat.). A templomavatások közül nevezetesebb volt a szentgotthárdi 1912. pkt. 15-én. Az ünnepélyre utazó evang. lelkészeket a püspökkel és felügyelővel együtt Széli Kálmán volt miniszterelnök meghívta magához Rátótra délutáni teára és személyesen mutatta be gyönyörű parkját és messze földön híres mintagazdaságát. A templomavatáson és ezt követő közebéden jelenvolt Szentgotthárdon Széli Kálmán is és a cisterciták perjele. A püspök özv. Desits Józsefné úrnőnek, a gyülekezet nagy jóltevőjének volt a vendége. Sok Jelkész volt jelen, köztük Stettner Gyula és Kund Sámuel esperesek. A felavatást Gyurátz végezte, a szószéki beszédet Stráner Vilmos theol. akad. tanár mondta. A templom gót stílusban épült szép, díszes alkotás, Czipott Géza lelkész munkáját és Ízlését dicséri. November 10-én pedig Vadosfán, a régi artikularis helyen épült új templomot avatta fel a püspök. A sok filiából álló gyülekezet élén dr. Ajkay Béla esp. felügyelő és László Miklós lelkész fogadta. Farkas Mihály esperes imádkozott és olvasott oltári igéket. Gyurátz mondott igazán szép tartalmas avató beszédet, a szószékről pedig Payr Sándor theol. akad. tanár mondta az első prédikációt. Hérints, Berecz és Rózsa lelkészek is egyházi funkciókat végeztek. Az ünnepélyről a gyülekezet Emléklapokat adott ki (Kapuvár 1912. 58 1.), melyben László M. lelkész az építés történetét, az elmondott beszédeket és az adakozók névsorát közölte. Másnap már Budapesten a király előtt volt Gyurátz kihallgatáson, hogy a II. oszt. vaskoronarendet megköszönje, harmadnap pedig b. Solymossy Ödönhöz sietett a nagylozsi kastélyba, hogy a báróék harmadik fiát is ő keresztelje meg Berecz Gábor nemeskéri lelkész segódkezésével. A keresztanya gróf Khuen-Héderváry Károlyné volt. Bizony kevés nyugodt napja maradt a püspöknek az irodai és lelkipásztori munkára már akkor is. És a politikai élet viharai is megzavarták a munkanapokat. Ekkor 1912. folyt