Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - XII. Gyurátz, a zsinati jegyző és az országgyűlési képviselőjelölt

helyzetben levő Weker le-kormány iránt s Győry ék annyira meggyőzték, hogy ő is felszólalt: a 12; §. fenntartásának követelését nem tartja a zsinat feladatának sem elvi, sem célszerűségi szempontból). Gyurátzot a jóhiszeműsége sokszor megcsalta. Péchy Tamás előre megjövendölte: nagy megpróbáltatásnak megyünk elébe, elkeresztelési hadjárattal lesz dolgunk; ezért léptem ki a pártból, melynek 17 évig tagja voltam. S midőn Fabiny ismét vallásszabadságról, a szülők szabad rendelkezési jogáról beszélt, Szentiványi azt felelte vissza: Általános vallásszabadságról addig, míg amazok gazdagok, mi pedig szegények vagyunk, egyáltalában szó sem lehet.; (Th. 457.) Szentiványi nem nyugodott s máj. 5. több aláírással ezt az indítványt adta be: írjon fel a zsinat a képviselőházhoz s a kormányhoz, hogy a házassági jog állami szabályozásával, mire nézve az állam jogát elismeri, nem tekinti összefüggésbe hozhatónak az 1868. LIII. t.-c. 12. §-ának megszüntetését s ezért a vallásfelekezetek viszonosságából folyó ezen törvényes rendelkezést a házassági jog állami szabályozása mellett is fenn tartandónak kéri. Kaas báró nagy beszédet akart mondani ez indítvány mellett. Péchy, Fabiny, Radó, Zelenka, nógrádi Szontagh Pál kapacitálták, hogy a szólástól elálljon, de nem engedett. Péchy elnök megelőzte a szólásban. A 12. §. úgymond, ma törvény, mely százados harcok után létesült s eddig még semmiféle ok sincs arra, hogy a zsinat már most állást foglaljon mellette, azért az indítvány visszavonását kérte. Szavait kitörő zajos helyeslés fogadta. Látszott, hogy a kormányt támogatják akkori nehéz helyzetében. Minden szem Szentiványi felé fordult, aki kijelenté, hogy őt és társait indítványuk beadására a római klérus memoranduma indította, mely nem csak a 12. §. eltörlését, hanem a vegyes házasságból származó valamennyi gyermek katholikus voltát is követeli; s ezenkívül a vallásügyi miniszter (Csáky Albin gróf) is e törvény elejtését engedte sejtetni. De mivel ez ügyben az esperességek és kerületek még kellő időben nyilatkozhatnak, az elnök szavait magáévá teszi és indítványát visszavonja. A harsogó éljenzés között Kaas Ivor arcáról nagy boszuság tükröződött s kimondta, hogy Szentiványit Apponyi birta rá indítványának visszavételére, Apponyira pedig (ha kellett volna) Horváth Gyula képviselő, a Magyar Hirlap szer-