Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

ELSŐ SZAKASZ. Gyurátz Ferenc ifjúsága. - I. származási hely: Guar és Bük. Gyurátz családja. A nagyapa.a szülők és a rokonság

segített az új tanítónak. A fiatal Szenté majdnem naponként ott volt Gyurátzék házában. A jó barátság a két család között már ekkor kezdődött. Az öreg Gyurátz Pált Mankóbüki Horváth István birtokos is (neje Enesey Zsuzsanna) nagyon megbecsülte. Gazdaságában az ő tanácsával és segítségével élt s mikor a lányát Alojziát Guoth Ignác mérnöknek feleségül adta, mint öreg családtag az értelmes és illedelmes Gyurátz Pált szokta behívni rendes malmozó társának. Bükön a vallásos élet és szellemi műveltség már Gyurátz apjának és nagyapjának idejében is magas fokon állolt. Nem csak a lelkésze, Balassa János (a hasonló nevű A büki Gyurátz család régi lakóháza. pesti egyetemi tanárnak és első hírneves magyar sebészorvosnak apja) volt kiváló ember, hanem a tanítója, nemes Kovácsics János is már 1820 körül Salzmann Keresztély jeles pedagógusnak, a Rákkönyvecske és Hangyakönyvecske írójának erkölcsi anekdotáit tanítványai kedvéérb magyar versekben lefordította s egyszerű büki földmívesek ezeket a verseket más históriás énekekkel együtt még évtizedek múlva is lemásolták, olvasták s apáról fiúra hagyták. A kezemben van egy ilyen 1843. készült füzet, ametyben Kovácsicsnak tíz ilyen szellemes és tanulságos magyar versén kívül még a Csepreg pusztulásáról, Czeglédy István kassai