Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

ELSŐ SZAKASZ. Gyurátz Ferenc ifjúsága. - I. származási hely: Guar és Bük. Gyurátz családja. A nagyapa.a szülők és a rokonság

lelkész haláláról, a magyar gályarabokról szóló siralmas énekek, továbbá Péteri Takáts József versben írt erkölcsi regulái és végül Árgirus királyfi verses históriája olvashatók. Mennyi intelligencia és kitartás kellelt ahhoz, hogy a mezei munkában megnehezüli kezek hosszú téli estéken a mécses mellett ezeket a hosszú verseket lemásolják. És ilyen versgyűjteményeket Bükön, Szakonyban, Nemeskéren, Nagygeresden több helyen is lehet találni. Ilyen értelmes és buzgó volt ime Bük népe és tanítója már Gyurátz szüleinek korában.*) Gyurátz Pálnak 2 fia és 5 leánya volt. Az egykét tehát nem ismerték és a kis családi vagyon jól megoszlott és fogyott. Második fia volt Gyurátz János, püspökünk édesapja, ki Bükön 1813-ban született (f 1885). Egyik leányát, Gyurátz Annát Németh Pál büki gazdálkodó vette el. A későbbi püspök ezt a «Nani nénjét igen szerette, sokszor meglátogatta. Ezek fia Németh Pál vései esperes, aki így első unokatestvére volt a püspöknek és édestestvérkénl szerelték egymást diákkoruklól fogva. Ebből a családból született Alsóbükön 1784. jan. 26. Németh Pál jeles vései tanító Kovácsics Jánosnak és Sopronban Hetyésy Lászlónak tanítványa. Somogyban a Vésseyek, Berzsenyi Dániel, P. Horváth Ádám és gr. Festetich György voltak a pártfogói. Életrajzát szép arcképpel a Vasárnapi Újság közölte. (1859. évf. 613. 1.) Gyurátz János 1840-ben Alsószoporról vette nőül Meslerházy Teréziát. E rokonság révén volt a püspöknek unokaöccse a nem régiben elhunyt Mesterházy László pápai lelkész, aki nagybátyjának sok szép papi tulajdonságát örökölte. A püspök atyja nősülése után kiköltözöll a családi házból, külön lakásl bérelt. Ferenc fia már az új lakásban született. Gyurátz János hazulról csak kevés segítséget kapott, hanem mint szorgalmas, munkás ember, különösen mint keresett, kitűnő faragó kereste meg ke*) Nemes Kovácsics János Tapolcafőn 1772. született. Tanító volt Bükön 1796—1803, Téten 1803-1809. s ismét Bükön 1809-1839. Meghalt itt 1839. ápr. 17. Végrendeletében egy hold földet hagyott a büki gyülekezetre. Sírkövén büki szokás szerint szép verses felirat van. Felesége Wölfel Erzsébet volt. Utóda rövid időre Luttenberger János lett. (Hajas Béla bonyhádi tanár szives közlései.) Lásd: Payr S. Régi tanítóink verses hagyatéka, Salzmann Erkölcsi Anekdotái. Harangszó 1929. 66. 1.