Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

ELSŐ SZAKASZ. Gyurátz Ferenc ifjúsága. - I. származási hely: Guar és Bük. Gyurátz családja. A nagyapa.a szülők és a rokonság

ismét Gyurátz János Górból két máriást, Gyurátz Ferenc pedig egy máriást adott. Ne keveseljük ez összegeket, a tehetős birtokosok is csak 1—2 forintot vagy máriást hoztak önkéntes áldozatul. Szűkében volt akkor a pénz és nagy volt az értéke. íme az egyházi áldozatkészség tartotta fenn a Gyurátz ősök nevét. Akkor is már a János és Ferenc nevet kedvelte a család, miként kétszáz év múlva a püspök alsóbüki szülőházában. A nemeskéri anyakönyvek is őriztek meg néhány bejegyzést a góri Gyurátzokról. Balogh Ádám püspök-lelkész kezeirása: «Anno 1752. die 10. Seplembris. Górban lakozó Gyurátz Ferenc özvegy férfiú eopuláltatott néhai Nagy-Geresden lakozó Horváth Györgynek özvegyével Szálai Jutkával.» És alább olvassuk ismét: «Anno 1770. die 28. Januárii. Górból Horvát János ifjulegény copuláltatott ugyanottan lakozó néhai G}mrátz Ferenc árvájával, Ilonával.» És már Bozzay György lelkész rovatos bejegyzése: «Anno 1772. die 1. Mártii. A vőlegény: Górban Gyurátz János ifjulegény. A menyasszony: Hegyfalun néhai Fejér János hajadon árvája Marinka. Bizonyságok: Berkes István, Bernát Mihály.» A góri Gyurátzok egyik ága a XVIII. század végén a közeli Bükre költözött át, de 5—6 Gyurátz család ma is van Górban, buzgó templomjáró evangélikusok. Jól esett olvasnom a Harangszóból, hogy a góri Gyurátz János még a múlt évben is öt pengőt adott az öttevényi templomépítésre. Gyurátz püspöknek az volt a véleménye, hogy a répcemelléki magyarok még az avarok maradványai. A maga családját is SZÍVÓS faji sajátságaival ezektől származlatla. Szláv eredetűnek, horvátnak vagy szerbnek, amilyenek szintén voltak Sopron megyében, nem is lehet a Gyurátz nevet mondani. A püspök nagyszülei G3mrátz Pál és Tóth Éva már Bükön laktak, de még a guóri hegyen» is volt szőlőjük. Ezek még eléggé jómódú és jól gazdálkodó földmívesek voltak, valószínűleg a Mankó-büki Horváth család jobbágyai. Gyurátz Pál, a nagyapa, a bibliát és énekeskönyvet szerető, erős lutheránus érzelmű, a lelkész és tanító körül forgolódó, ezeknek szívesen segédkező egyháztag volt. Mikor Szenté György, a fiatal tanító Bükre jött, az öreg Gyurátz Pál volt az, ki őt a chorálok büki éneklésmódjába, az itteni variánsokba, a búcsúztató áriák mondásába beavatta; odaült az orgona mellé és énekelni is