Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - XI. Gazdag irodalmi munkásság a nyolcvanas években. Pénz és jellem 1886. A szabadkőmívességről 1886. A hit oltára 1887. Luther Márton élete 1888. Kézi Agenda 1889

Az 1885-iki évkönyvben s majd az 1887. évi Árvaházi Naptárban jelent meg Pénz és jellem» című, szintén nagyon is gyakorlatias irányú értekezése. Az anyagi javak és az erkölcsiség egymáshoz való értékviszonyát tárgyalja benne a nemzeti, családi és az ember eg3^éni életéből vett élénk szemléltető példákkal. Smiles angol író «A jellem» c. munkájának hatása meglátszik a dolgozaton. Több idézetet vett belőle: «A pénz csak a becsület mellett lehet áldás. A valódi boldogságot nem a pénz szerzi, ezt a jellem vívja ki. A kapzsiság, fényűzés és tékozlás rontja meg a nemzeteket, családokat. A házasságkötésnél is ne a pénz döntsön. A nő legbecsesebb hozományát ne a zsebében, hanem szívében hozza a férjének. A jellemes ember pénz nélkül, szegénységében is boldog lehet. Az erkölcsi jellem feltételei, nevelő eszközei: a munka, takarékosság és vallásosság. A munka űzi el a háztól ama paizsos férfiút, az Ínséget. A takarékosság a munkának leánya, a jólétnek pedig anyja. Ez tesz szabaddá, függetlenné. A kevéssel beérő, takarékos ember nem kénytelen hunyászkodva másnak zsámolyához hordani önérzetét. Az adósság hátán hazugság lovagol. A vallás leghathatósabban nevel erkölcsiségre, fejleszti az erkölcsi jellemet, leghívebb őrizője az emberi méltóságnak. És legmélyebb nyomot hágy a gyermeki kedélyben.» Erre nézve végül egy hatásos példát idéz. Két száz év előtt (1686 után) hazánkban, midőn a töröktől az egyik erős várat a keresztyén fegyverek visszafoglalták, a győztes tábornok ott több 12—13 éves lánykát talált, mint a szultán háremének kijelölt bimbóit. Egy özvegy magyar nő sirva kereste köztük már 8 év előtt elrabolt gyermekét. De síró kérdéseire egyik sem felelt. A fogságban elfeledték már anyanyelvüket, meg a nevüket is. A kétségbe esett anyának ekkor mentő gondolata támadt, énekelni kezdi gyermekének egykori kedves egyházi énekét: «Ha jön reám kereszt, siralom, Jézus, te léssz nekem paizsom.» Erre megrezzen egy szőke fürtű kedves leányka, mint a nyíltól talált galamb, visszhangot ád az énekre s az anya is szívrázó sikoltással borul megtalált gyermekére. A lányka nyolc év alatt elfeledte nevét, szülőjét, anyanyelvét, de szívében a .vallásos érzés húrja hangot adott az érintésre. Az 1886. Kőszegen mondott gyámintézeti beszéde nyomtatásban is megjelent (Sopron 1886). Jelenések kve 3. r.