Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - IX. A lelkészválasztás Pápán. Gyurátz lelkipásztori buzgalma azelső évtizedben. Munka és áldozatkészség minden léren. Helyi történei és az Évkönyv. A papné mint segítő munkatárs.Királyföldy Péter haragja és Németh Mihály hagyománya

ismerni és megszeretni egyházukat. Ily alapos, tervszerű és gondos előkészülettel kezdte meg Gyurátz Pápán lelkipásztori munkáját. Az igehirdetés mellett főgondja volt itt is az iskola. 1865-ben épült ez egy nagyobbféle tanteremmel és Tompa Zsigmond személyében csak egy, de kiváló tanítója volt a gyülekezetnek. Tompa Szilsárkányban 1825. született, Sopronban tanult s már 16 éves korában Tokorcson, majd Nagygeresden volt segédtanító. Pápára 1848. jött az elaggott Takács János helyettesítésére s 1850. választották meg rendes tanítónak. Gyurátznak hű és buzgó munkatársa volt mindenben, kiváló képességű, szorgalmas, feddhetetlen jellemű férfiú. Gyurátz mindvégig a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel volt iránta.*) De bármily jeles tanítója volt is ekkor Pápának, Gyurátz mint haladni vágyó, tapasztalt pedagógus nem engedhette, hogy egy ember keze alatt, egy terembe legyen összezsúfolva a hat évfolyam, mintegy 70—80 fiú és leány. De mivel sem helyiség, sem másodtanító hívására anyagi fedezet nem volt, azért Gyurátz a bajon úgy segített, hogy az egyetlen nagy termet a középen húzott Vékony fallal két kisebb osztályra különítette el s a nagyobb gyermekek teljes tanítását már 1873-ban maga vállalta el, a káplánt is belevonva a nem csekély munkába. A több helyen való vallástanítás és a filiák ellátása mellett ez a naponkénti 4—5 órai rendes tanítás a sok vásott gyermek között nagy próbára tette a lelkész és a káplánok munkabírását is. De csak próbálta volna valamelyik káplán nehezményezni az állapotot, arra Gyurátz a hivatásérzet és kötelességtudás vivókardjával csapott volna le menten és kórlelhetlenűl. Neki a tanítás élvezet volt, sétálás és kertészkedés az egyház szép veteményes és virágos kertjében. És ezt így kellett tudnia a káplánnak is. A lelkész áldozatkészségét látva 1874. a gyülekezet is megemberelte magát. A felsőbb osztálynak vezetéseért megszavazott a lelkésznek évi 200 forintot, de oly feltétellel, hogy ebből a káplánt is eltartja, fizeti és élelmezi egész éven át. (Lelkészi napló. 1874. máj. 1.) Ennek a Gyurátz lelkész és Németh Pál káplán által *) Lásd : A pápai ev. gyülekezet évkönyve. 1880 18 1.