Payr Sándor: Kanizsai Orsolya főrangú magyar nő a XVI. századból. Élet- és jellemrajz. Budapest 1908. (Egyházunk nagyjai VIII.)

IV. Nem volna teljes jellemrajzunk, sem Orsolya asszony szerepköre, ha őt végül a legszebb és legnemesebb női hivatásban, mint édes anyát is be nem mutathatnók. Kanizsai Orsolya anya is volt. A gyermekáldásra sokáig kellett várniok Nádasdyéknak. Az Úr nagy próbára tette hitüket. Miként egykor Sára és Erzsébet, Nádasdyné is csak jó későn vallhatta magát boldog édes anyának. Házasságuk óta teljes húsz esztendő múlt el és még nem volt örökös. Minden gazdagságuk mellett is üres volt a ház. Átérezték, mit a költő mond: Ne lássunk soha sem Méhek nélkül köpüt, virágtalan nyarat, Üres fészket, gyümölcs nélkül kosarat S házat gyermektelen. De végre is teljesült forró vágyuk. Orsolya asszony az 1555. év őszén egy erős, vaskos fiacskával, a kis FerJcóval örvendeztette meg férjét. Ugyancsak sokáig váratott magára a kis úrfi. Mintha csak arra várt volna