Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.
III.Széchenyi viszonya a római katholikus egyházhoz
iránt inspirálva? Elhiszi-e ezt valaki, aki elég bátor arra, hogy Isten dicső adományát, gondolkodó képességét szabadon használja?" (Döbl. hagy. I. 569.) Klinkovström jezsuitát a nagy magyar szatírájában is többször említi. Felvetteti Bach miniszterrel a kérdést, vájjon ez-e a császárnak vallási inspirátora ? De ezt lehetetlennek tartja, mert őfelsége Klinkowströmöt egy alkalommal szemtelen hypokritának nevezte. (Döbl. hagy. II. 584.) S midőn a császárnak Bach azzal hízeleg, hogy az ő ágya felett is egy kutya és egy hosszúfülű paripa képe függ, mint az osztrák hűség és béke szimbóluma, arra kéri felséges urát, hogy ezt ne közölje Klinkowström páterrel, „akiről tudja, hogy a péchetetlen Szűznek képe előtt mondja el breviáriumát". Célzás az Immaculata nem régiben kihirdetett dogmájára. (Döbl. h. II. 98.) A képmutatók ellen való nagy elkeseredésében Széchenyi még a Credoval kapcsolatban is erre a jezsuitára hivatkozik. Ismét Bach miniszterrel mondatja : „Tudom, derék páter Klínkowström sem bírja diadalilag fenntartani keserű mogorva képmását, mikor átlátni kénytelen, hogy Pilátussal együtt több ílyféleség is csúszhatott a credóba, mely az okos egyént oly dilemmába hozza, mihez képest neki vagy ezen titkokon kell kételkedni, vagy azon, hogy kétszer kettő négy, mi persze keserves állapot." (Nagy m. szat. Döbl. h. II. 328.) Széchenyi racionalizmusának ez a kegyetlen kritikája itt annál könnyebben nyilatkozik meg, mivel ezt Bach Sándorral mondatja el. És Károlyi Árpád, a jeles történetíró, meg is csillagozza ezt a helyet, azt mondván: „Érdekes Széchenyi e dogmatörténeti megjegyzését összehasonlítani a hírneves berlini Harnacknak a Hiszekegyről irott dogmatörténeti kutatásával." (Döbl. hagy. II. 329.) Vajha protestáns világi nagyjaink is találnának ily előzékeny magyarázókat. De Tisza István Tomcsányiban nem talált ilyent. Nem jó véleménnyel volt Széchenyi, a jezsuitákkal rokon szellemű s velők szövetséges liguoriánus vagy redemptorísta atyákról sem 1 , akiknek rendjébe élete végén a fentebbi hírhedt Werner Zakariás is belépett. Ez annál meglepőbb, mert Széchenyi apjának éppen a liguoriánus rend második szervezője, a Bécsben letelepült Hofbauer Kelemen volt a legkedvesebb, bizalmas 1 Liguori moráltheológiájáról Döllinger Ignác, az ókath. müncheni tudós, lesújtó ítéletet mondott. Grassmann R., a nemi életre vonatkozó botrányos kivonatokat közölt belőle, melyek szenvedélyes vitákra és nyilt interpellációkra is vezettek.
